Környezetbarát mezőgazdaság
nnextions, 2020. július 5 (aznap a Le Monde-ban is megjelent a hír) – utánközlés ← Agroinform.hu, július 27 ← HVG, július 28
SK és KBÉ gyűjtése.
Mihalicz Csillával a múlt héten beszélgettem az Érdi újság megbízásából (a cikk még ezután jelenik meg) a hazai csípőszúnyog-irtás ULV és melegköddel végzett változatairól, ami a településeink levegőjébe bocsát ki jelentős mennyiségű deltamethrin piretroid idegmérget. Ez esetben a hatóanyag belélegezve 150-szer mérgezőbb, mint a bőrünkre kenve. A tüdőből való felszívódás nagyon hatékony, ezért mondják a toxikológusok, hogy a levegőbe kerülő toxikus vegyületek a legveszélyesebbek.
A Pátria rádió hívott fel egy francia hírrel kapcsolatban, hogy kommentáljam. A magyar közszolgálatitól Mangel Gyöngyi és Sarkadi Péter távozása után ilyen igény fel sem merült. Kereskedelmi televíziókban Simon Gergely környezetkémikus (Greenpeace) próbálja a szemeket nyitogatni. Drukkolok neki. Július 29-én a lehalkított telefonom miatt nem valósult meg az interjú, de július 30-án – hála Sólymos Karinnak – reggel 8:15-kor erről beszélgetek Kiss Bartalos Évával. Az adás linkje: https://myonlineradio.sk/radio-patria. A tájékoztatást most írásban is megteszem, mert nyomot szeretnék hagyni lelkem Magyarország számára is, és mert az érdeklődőket szeretném útbaigazítani, beleértve a hazai tudományos újságírókat is.
Az ANSES (l’Agence Nationale de Sécurité Sanitaire de l’Alimentation, de l’Environnement et du Travail – Országos Élelmezés-egészségügyi és Környezetvédelmi Ügynökség) nevű francia hivatal (amilyen nekünk a magyar környezetvédelmi tárca megszüntetésével nincs, illetve a mezőgazdasági tárcánál engedelmesen és hálásan a sarokban kukoricán térdepel – ne feledjem az Orbán-kormányok ebben biztosan nem teljesítenek jobban, mint más hasonló ’termékeikben’) egy növényvédő szerek környezeti monitorozási program keretében – aminek a CNEP (Campagne Nationale Exploratoire des Pesticides) nevet adták – a kémikusok azt találták, hogy a levegőből (ATMO France) igen sokféle növényvédőszer-hatóanyag mutatható ki. Közöttük a lindane is, ami már régóta ki van tiltva a francia gyakorlatból, vagy megtalálható a levegőben az Egyesült Államokban perek özönét kiváltó, szintén rákkeltéssel gyanúsított glyphosate is.
Az analitikusok 75 hatóanyagot mutattak ki, amelyből 32 igazoltan káros lehet az egészségre. Persze ez nem a levegőből kimutatott csekély mennyiségekre vonatkozik, amellyel kapcsolatban a rizikóbecslők (INERIS) tanácstalansága még igen nagy. A keverékek hatásával mit sem tud kezdeni senki ezen a hatalmas, mégis egyre zsugorodó bolygón. Az állítható, hogy ezeknek a vegyi anyagoknak nem a belélegzett levegőben (MASQUA) lenne a helye.
25 városi és 25 vidéki helységen közel tízezer levegőmintát vettek. A következő hatóanyagok gyakoriságát emelték ki:
- Lindane (gamma-HCH): Bár 1998-ban kivonták Franciaországból (nálunk 2002-ben történt meg ez a csoda – http://www.bdarvas.hu/ismeretterjesz…/kemiai_biztonsag/idn28) a levegőminták 80-90%-ában megtalálható. A genotoxikus, hormonmoduláns és reprodukciógátló lindane az egyetlen az IARC szerint, ami ’1’ kategóriás (https://monographs.iarc.fr/wp-cont…/…/2018/07/mono113-02.pdf), vagyis az emberen bizonyosan rákkeltő (vö. non-Hodgkin limfóma) növényvédőszer-hatóanyag. Belélegezve irritáló hatású is. E mellett homonmoduláns hatású, amely hatását az ösztrogénszint szabályozásának felborítása területén fejti ki. A hatóanyag a többi klórozott szénhidrogén-származékokhoz hasonlóan környezetünkben igen nehezen bomlik. Hazai környezetkémikusaink talaj (https://www.researchgate.net/…/299834057_Pesticide_contamin…) és vízminták (https://www.hindawi.com/journals/jchem/2015/717948/) vizsgálatai során nálunk is rendszeresen megtalálják. A porfrakcióhoz kötődő, lassan bomló lindane megjelenése a levegőben számomra nem meglepetés. Szomorú, hogy a hazai növényvédelem irányítói fel sem fogják, hogy mai egészségünkre a húsz éve használt egyik-másik hatóanyag is veszélyt jelent, és a jelenlegi félrecsúszott növényvédelmi gyakorlatot nem lehet termelési érdekekkel magyarázni és megvédeni. Sokkal komolyabb és felelős környezet-egészségügyi munkára lenne szükség (lásd http://www.ecotox.hu/ecotox2/download/konf/index.php).
- Glyphosate: A minták 56%-ból mutatták ki ezt a genotoxikus és reprodukció gátló hatóanyagot. Hormonmoduláns hatása sem kizárt. Igen, ez az a hatóanyag, amelyet az IARC ’2A’ kategóriába sorolt (https://monographs.iarc.fr/wp-cont…/…/2018/06/mono112-10.pdf), vagyis rákkeltéssel gyanúsítja, de ma is használható az EU-ban. A nyirokrákok egy speciális válfaját válthatja ki (non-Hodgkin limfóma), amely elképesztő per-cunamit okozott az Egyesült Államokban, s amiért a Monsanto-t felvásárló Bayer most – irtózatos gazdasági veszteséget lenyelve – peren kívül próbál egyezkedni (https://www.facebook.com/ecofriagro/posts/3091499927609992?__tn__=K-R). Ez az a hatóanyag, amit illetően hazánk – megfeledkezve a polgárainak egészségéről – a további használatára szavaz az EU-ban, dacára annak hogy a hazai kutatás nem támogatja a termelési felhasználást (http://www.bdarvas.hu/tudomany/okotoxikologia/idn6097; https://www.frontiersin.org/articles/…/fenvs.2018.00078/full). A hazai glyphosate-gyártás/-formázás/-forgalmazás az Agro-Chemie Kft. révén Csányi Sándor (vö. OTP, MLSz, Bonafarm) érdekeltsége (lásd KITE Zrt. tulajdona).
- Folpet: A szőlőültetvények közelében 3 ng folpet/m3 a koncentráció június és szeptember között átlagos volt. Ez rendkívül kevés mennyiség, de azért mérhető. Számoljunk csöppet: nyugodt körülmények között egy perc alatt 16-szor veszünk magunkhoz fél liter levegőt, ez durván napi 10 m3, vagyis a szőlőskertünk hétvégi házában hűsölve a tüdőnkbe 30 ng folpet is juthat, és persze még 75 társának is van esélye. Ez így már nem is olyan vicces, és nem is kezelhető félvállról.
Évtizedek óta ajánlom a folpet tiltását (http://mek.oszk.hu/09800/09886/ 203-206. oldal), de mindhiába. Ma is használható ez a genotoxikus hatóanyag, s van készítmény, amely engedélye nálunk 2025-ben jár le. Rákkeltő hatása kérdéses. Míg patkányon nem találtak ilyen aktivitást, addig egéren tápcsatornai-daganatok megnövekedett valószínűségét mutatták ki (https://www.env-health.org/…/October-2019-Chronically-Under…).
- Prosulfocarb: A Syngenta viszonylag új hatóanyaga, amelyet genotoxikusnak tartanak. Elsősorban szántóföldi kultúrában használják ma is Franciaországban, és levegőben való megjelenése a folpet-hez hasonló. Francia szakértők szerint a napjainkban használt hatóanyagokra kellene koncentrálni a kockázatanalízisnek, s ennek kapcsán emelik ki ezt a hatóanyagot, amire nagyon gyorsan rezisztenciával válaszoltak egyes gyomfajok, ezért keverik. Nálunk Fidox 880 EC néven búza, árpa, napraforgó és burgonya; Arcade 880 EC néven metribuzinnal-nal keverve burgonyában; Jura EC néven diflufenicam-mal keverve búza és árpa gyomirtására használják.
A mérések további Franciaországban már betiltott hatóanyagokat mutattak ki a levegőből: epoxiconazole*, fenarimol, iprodione, linuron, pentachlorophenol (lásd mint faanyag-telítésre használt PCP – http://www.bdarvas.hu/ismeretterjesz…/kemiai_biztonsag/idn17), chlorothalonil*, chlorpyrifos-ethyl* és oxadiazol. A francia kimutatástól eltérően a *-val jelölt készítmények nálunk használható, dacára annak, hogy az azol-számazékok hormonmoduláns (ez gyakran hozható összefüggésbe a meddőséggel) hatása közismert, és a chlorothalonyl az IARC szerint ’2B’ rákkeltéssel gyanúsított (http://www.inchem.org/documents/iarc/vol73/73-06.html). A chhorpyrifos-ethyl (nyilvántartásban csak chlorpyrifos) és chlorpyrifos-methyl nálunk használható, dacára a kiemelkedő méhveszélyességüknek, vagy annak, hogy a csecsemőkorban egész életre kiható idegrendszer-fejlődési problémát válthatnak ki (https://www.pnas.org/content/109/20/7871.full).
A francia hatóságok fontolgatják, hogy a lakóházak 20 méteres távolságában megtiltják a növényvédőszer-használatot. Tessék ezt elképzelni Magyarországra vonatkoztatva, ahol az agrárminiszter (Nagy István méhész – ő a környezetvédelmi tárca vezetője is – https://www.es.hu/cikk/2020-06-26/darvas-bela/putyi.html), a MaGGosz gazdaképviselete (Jakab István állattenyésztő technikus) és a NAK nevű ’szakmai’ képviselet (Győrffy Balázs közgazdász) a növényvédő szerek csökkentett használata ellen is egymást felülmúlva hisztériáznak (https://www.facebook.com/ecofriagro/posts/3130574877035830?__tn__=K-R). Tessék a hazai szúnyogirtás gyakorlatára gondolni, ahol egyenesen a portákba pöfékelik (bejön a nyitva felejtett ablakainkon) a finomított ásványolajas idegméreg, s a belügyminiszter alá tartozó katasztrófavédelem tűzoltói csak bámulnak, mint aki hirtelen jelenést látott, de nem érti, nem ’hiszi’. Nincs tűz, kétségtelenül. Más a baj, s ez éppen a hiányzó toxikológiai tudásunkkal kapcsolatos. Véleményem szerint hazánk az elmaradott környezet-egészségügyi szemléletével a mai EU egyik legelkeserítőbb régiója. Ideje lenne az ébredésnek, de ehhez az Orbán-kormányok szétrombolták a hazai környezet-egészségügyi intézeteket, amely sokkal súlyosabb hiba, mint amiről a politikai pártok politikusai ma dagályosan vitatkozni képesek, s amiről a hazai média hírt képes szolgáltatni. Ezt itt persze éppen egy jó példa; az Agroinform és a HVG legalább észrevette.
A szemlézett hír linkje: https://www.connexionfrance.com/…/New-French-study-finds-32…
(db)
SK és KBÉ gyűjtése.
Mihalicz Csillával a múlt héten beszélgettem az Érdi újság megbízásából (a cikk még ezután jelenik meg) a hazai csípőszúnyog-irtás ULV és melegköddel végzett változatairól, ami a településeink levegőjébe bocsát ki jelentős mennyiségű deltamethrin piretroid idegmérget. Ez esetben a hatóanyag belélegezve 150-szer mérgezőbb, mint a bőrünkre kenve. A tüdőből való felszívódás nagyon hatékony, ezért mondják a toxikológusok, hogy a levegőbe kerülő toxikus vegyületek a legveszélyesebbek.
A Pátria rádió hívott fel egy francia hírrel kapcsolatban, hogy kommentáljam. A magyar közszolgálatitól Mangel Gyöngyi és Sarkadi Péter távozása után ilyen igény fel sem merült. Kereskedelmi televíziókban Simon Gergely környezetkémikus (Greenpeace) próbálja a szemeket nyitogatni. Drukkolok neki. Július 29-én a lehalkított telefonom miatt nem valósult meg az interjú, de július 30-án – hála Sólymos Karinnak – reggel 8:15-kor erről beszélgetek Kiss Bartalos Évával. Az adás linkje: https://myonlineradio.sk/radio-patria. A tájékoztatást most írásban is megteszem, mert nyomot szeretnék hagyni lelkem Magyarország számára is, és mert az érdeklődőket szeretném útbaigazítani, beleértve a hazai tudományos újságírókat is.
Az ANSES (l’Agence Nationale de Sécurité Sanitaire de l’Alimentation, de l’Environnement et du Travail – Országos Élelmezés-egészségügyi és Környezetvédelmi Ügynökség) nevű francia hivatal (amilyen nekünk a magyar környezetvédelmi tárca megszüntetésével nincs, illetve a mezőgazdasági tárcánál engedelmesen és hálásan a sarokban kukoricán térdepel – ne feledjem az Orbán-kormányok ebben biztosan nem teljesítenek jobban, mint más hasonló ’termékeikben’) egy növényvédő szerek környezeti monitorozási program keretében – aminek a CNEP (Campagne Nationale Exploratoire des Pesticides) nevet adták – a kémikusok azt találták, hogy a levegőből (ATMO France) igen sokféle növényvédőszer-hatóanyag mutatható ki. Közöttük a lindane is, ami már régóta ki van tiltva a francia gyakorlatból, vagy megtalálható a levegőben az Egyesült Államokban perek özönét kiváltó, szintén rákkeltéssel gyanúsított glyphosate is.
Az analitikusok 75 hatóanyagot mutattak ki, amelyből 32 igazoltan káros lehet az egészségre. Persze ez nem a levegőből kimutatott csekély mennyiségekre vonatkozik, amellyel kapcsolatban a rizikóbecslők (INERIS) tanácstalansága még igen nagy. A keverékek hatásával mit sem tud kezdeni senki ezen a hatalmas, mégis egyre zsugorodó bolygón. Az állítható, hogy ezeknek a vegyi anyagoknak nem a belélegzett levegőben (MASQUA) lenne a helye.
25 városi és 25 vidéki helységen közel tízezer levegőmintát vettek. A következő hatóanyagok gyakoriságát emelték ki:
- Lindane (gamma-HCH): Bár 1998-ban kivonták Franciaországból (nálunk 2002-ben történt meg ez a csoda – http://www.bdarvas.hu/ismeretterjesz…/kemiai_biztonsag/idn28) a levegőminták 80-90%-ában megtalálható. A genotoxikus, hormonmoduláns és reprodukciógátló lindane az egyetlen az IARC szerint, ami ’1’ kategóriás (https://monographs.iarc.fr/wp-cont…/…/2018/07/mono113-02.pdf), vagyis az emberen bizonyosan rákkeltő (vö. non-Hodgkin limfóma) növényvédőszer-hatóanyag. Belélegezve irritáló hatású is. E mellett homonmoduláns hatású, amely hatását az ösztrogénszint szabályozásának felborítása területén fejti ki. A hatóanyag a többi klórozott szénhidrogén-származékokhoz hasonlóan környezetünkben igen nehezen bomlik. Hazai környezetkémikusaink talaj (https://www.researchgate.net/…/299834057_Pesticide_contamin…) és vízminták (https://www.hindawi.com/journals/jchem/2015/717948/) vizsgálatai során nálunk is rendszeresen megtalálják. A porfrakcióhoz kötődő, lassan bomló lindane megjelenése a levegőben számomra nem meglepetés. Szomorú, hogy a hazai növényvédelem irányítói fel sem fogják, hogy mai egészségünkre a húsz éve használt egyik-másik hatóanyag is veszélyt jelent, és a jelenlegi félrecsúszott növényvédelmi gyakorlatot nem lehet termelési érdekekkel magyarázni és megvédeni. Sokkal komolyabb és felelős környezet-egészségügyi munkára lenne szükség (lásd http://www.ecotox.hu/ecotox2/download/konf/index.php).
- Glyphosate: A minták 56%-ból mutatták ki ezt a genotoxikus és reprodukció gátló hatóanyagot. Hormonmoduláns hatása sem kizárt. Igen, ez az a hatóanyag, amelyet az IARC ’2A’ kategóriába sorolt (https://monographs.iarc.fr/wp-cont…/…/2018/06/mono112-10.pdf), vagyis rákkeltéssel gyanúsítja, de ma is használható az EU-ban. A nyirokrákok egy speciális válfaját válthatja ki (non-Hodgkin limfóma), amely elképesztő per-cunamit okozott az Egyesült Államokban, s amiért a Monsanto-t felvásárló Bayer most – irtózatos gazdasági veszteséget lenyelve – peren kívül próbál egyezkedni (https://www.facebook.com/ecofriagro/posts/3091499927609992?__tn__=K-R). Ez az a hatóanyag, amit illetően hazánk – megfeledkezve a polgárainak egészségéről – a további használatára szavaz az EU-ban, dacára annak hogy a hazai kutatás nem támogatja a termelési felhasználást (http://www.bdarvas.hu/tudomany/okotoxikologia/idn6097; https://www.frontiersin.org/articles/…/fenvs.2018.00078/full). A hazai glyphosate-gyártás/-formázás/-forgalmazás az Agro-Chemie Kft. révén Csányi Sándor (vö. OTP, MLSz, Bonafarm) érdekeltsége (lásd KITE Zrt. tulajdona).
- Folpet: A szőlőültetvények közelében 3 ng folpet/m3 a koncentráció június és szeptember között átlagos volt. Ez rendkívül kevés mennyiség, de azért mérhető. Számoljunk csöppet: nyugodt körülmények között egy perc alatt 16-szor veszünk magunkhoz fél liter levegőt, ez durván napi 10 m3, vagyis a szőlőskertünk hétvégi házában hűsölve a tüdőnkbe 30 ng folpet is juthat, és persze még 75 társának is van esélye. Ez így már nem is olyan vicces, és nem is kezelhető félvállról.
Évtizedek óta ajánlom a folpet tiltását (http://mek.oszk.hu/09800/09886/ 203-206. oldal), de mindhiába. Ma is használható ez a genotoxikus hatóanyag, s van készítmény, amely engedélye nálunk 2025-ben jár le. Rákkeltő hatása kérdéses. Míg patkányon nem találtak ilyen aktivitást, addig egéren tápcsatornai-daganatok megnövekedett valószínűségét mutatták ki (https://www.env-health.org/…/October-2019-Chronically-Under…).
- Prosulfocarb: A Syngenta viszonylag új hatóanyaga, amelyet genotoxikusnak tartanak. Elsősorban szántóföldi kultúrában használják ma is Franciaországban, és levegőben való megjelenése a folpet-hez hasonló. Francia szakértők szerint a napjainkban használt hatóanyagokra kellene koncentrálni a kockázatanalízisnek, s ennek kapcsán emelik ki ezt a hatóanyagot, amire nagyon gyorsan rezisztenciával válaszoltak egyes gyomfajok, ezért keverik. Nálunk Fidox 880 EC néven búza, árpa, napraforgó és burgonya; Arcade 880 EC néven metribuzinnal-nal keverve burgonyában; Jura EC néven diflufenicam-mal keverve búza és árpa gyomirtására használják.
A mérések további Franciaországban már betiltott hatóanyagokat mutattak ki a levegőből: epoxiconazole*, fenarimol, iprodione, linuron, pentachlorophenol (lásd mint faanyag-telítésre használt PCP – http://www.bdarvas.hu/ismeretterjesz…/kemiai_biztonsag/idn17), chlorothalonil*, chlorpyrifos-ethyl* és oxadiazol. A francia kimutatástól eltérően a *-val jelölt készítmények nálunk használható, dacára annak, hogy az azol-számazékok hormonmoduláns (ez gyakran hozható összefüggésbe a meddőséggel) hatása közismert, és a chlorothalonyl az IARC szerint ’2B’ rákkeltéssel gyanúsított (http://www.inchem.org/documents/iarc/vol73/73-06.html). A chhorpyrifos-ethyl (nyilvántartásban csak chlorpyrifos) és chlorpyrifos-methyl nálunk használható, dacára a kiemelkedő méhveszélyességüknek, vagy annak, hogy a csecsemőkorban egész életre kiható idegrendszer-fejlődési problémát válthatnak ki (https://www.pnas.org/content/109/20/7871.full).
A francia hatóságok fontolgatják, hogy a lakóházak 20 méteres távolságában megtiltják a növényvédőszer-használatot. Tessék ezt elképzelni Magyarországra vonatkoztatva, ahol az agrárminiszter (Nagy István méhész – ő a környezetvédelmi tárca vezetője is – https://www.es.hu/cikk/2020-06-26/darvas-bela/putyi.html), a MaGGosz gazdaképviselete (Jakab István állattenyésztő technikus) és a NAK nevű ’szakmai’ képviselet (Győrffy Balázs közgazdász) a növényvédő szerek csökkentett használata ellen is egymást felülmúlva hisztériáznak (https://www.facebook.com/ecofriagro/posts/3130574877035830?__tn__=K-R). Tessék a hazai szúnyogirtás gyakorlatára gondolni, ahol egyenesen a portákba pöfékelik (bejön a nyitva felejtett ablakainkon) a finomított ásványolajas idegméreg, s a belügyminiszter alá tartozó katasztrófavédelem tűzoltói csak bámulnak, mint aki hirtelen jelenést látott, de nem érti, nem ’hiszi’. Nincs tűz, kétségtelenül. Más a baj, s ez éppen a hiányzó toxikológiai tudásunkkal kapcsolatos. Véleményem szerint hazánk az elmaradott környezet-egészségügyi szemléletével a mai EU egyik legelkeserítőbb régiója. Ideje lenne az ébredésnek, de ehhez az Orbán-kormányok szétrombolták a hazai környezet-egészségügyi intézeteket, amely sokkal súlyosabb hiba, mint amiről a politikai pártok politikusai ma dagályosan vitatkozni képesek, s amiről a hazai média hírt képes szolgáltatni. Ezt itt persze éppen egy jó példa; az Agroinform és a HVG legalább észrevette.
A szemlézett hír linkje: https://www.connexionfrance.com/…/New-French-study-finds-32…
(db)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése