Környezetbarát mezőgazdaság
ák Amerikában a Bayer/Monsanto gyomirtó szerével kapcsolatos kártérítési perekre. A lütyőt rákkeltéssel vádolják. Nálunk alig van ilyesmi követésére szoktatott olvasó. Országunkban agrár- és környezet-egészségügyi béke honol – a Vezér elrendelte –, tárca sem kell hozzá. Kolosszusok feszülnek egymásnak: a WHO Rákkutatási Ügynöksége (IARC) és a szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (US EPA). Kell a gyomirtó! – állítja nálunk a gazdáktól rettegő hivatalnok. A cukrász államtitkár sem tudja elképzelni nélküle a földművelést. Hallgat az egészségügy, a nemzeti onkológus (hajdanán plasztikai sebész) történelemórákat ad és vesz.”
Ennyi lesz most a cikkből származó bevezető. Jogilag nincs többre, mint beharangozóra lehetőségem, de tessék a cikket az alul megadott linken elolvasni!
Alább – szokásomhoz híven – egyféle cikkmagyarázót adok azoknak, akik a részletekre kíváncsiak (http://www.bdarvas.hu/tudomany/okotoxikologia/idn6097). Nem mindenki vevő ilyesmire, ahogy érzékelem. Az olvasást kellemetlen szolgálatnak megélők gyorsan kibuknak (ne duma – írják feldúltan), ha egy bekezdésnél több jelenik meg a hírek között. Nekik a Twitter-t javaslom, az arcoskodó csivitelést, a ’mondtam is, meg nem is’ habkönnyű módszerét. A sms és chat fiatalkori szerelmeseinek ez bejön. Ismerek persze politikust is, akihez a hírek csak így jutnak el. Persze vannak amatőr hírfeldolgozói, szolgálatkész pártaktívnyicák, akik olvasnak, és abból a főnöknek sms-t tömörítenek. A mém is ez a kategória, mint óriásplakátra kívánkozó mondat, amin minipártok önjelölt vezetői üzennek az ő népüknek hátha az agyukba ég. Az én felfogásom szerint ilyen funkciójú a cím. Szóval esetleg – van rá példa – nem kell tovább olvasni. Persze a lütyő kétértelmű szó, és nem is céltalanul.
Dobbantsunk el azért a műfajoktól és koncentráljunk a tartalomra. Nem lenne erre szükség, ha lenne nálunk működőképes környezetvédelem és egészségügy. Az előbbi önálló tárcáját a második Orbán-kormány az EU tagországait illetően egyedülállóan megszüntette, s most már afféle táncos, bokázós operettbetét egy középszerű agrár-szappanoperában. Nem a házasodik a gazdára gondolok, de elveit tekintve eléggé közeli képződményre. Az utóbbi esetében még a Magyar Nemzeti Bank éves tanulmánya (https://www.mnb.hu/…/versenykepessegi-jelentes-hun-2020-072…) is szánalmas teljesítményről beszél, ami sereghajtók közé sorol bennünket, és hatását a magyar emberek várhatóan alacsonyabb élettartamában jelöli meg. Kásler miniszter, aki plasztikai sebészként lett az ország fő onkológusa viszont lassan felgöngyölíti a magyarság eredetét, s ehhez kutatóintézetet is szervezett az országnak. Kisfilmjét éppen mostanában láttam (https://www.facebook.com/magyarsagkutato/videos/703267313858026/?t=12). Nem mondom, hogy nem érdekes, de alig van benne olyan, amit egy ciprusi török barátom úgy húsz éve nem mesélt volna el nekem Indiában, s ami a törököknél szájhagyomány útján terjed. Szóval Kásler úrtól is mást várnék. A magánpromenádon grasszáló Orbán adminisztráció tevékenysége nekem egyre inkább a hajdani – amikor még égbe tartó grafikonokkal ábrázolták a termelési regényt – fusizás tevékenysége felé vet árnyékot. Mindenki másban jó, mint amire ’kiképezték’. Tényleg milyen süteményt készíthet Zsigó államtitkár? Habcsókot? Női szeszélyt?
Nem először (https://www.es.hu/…/2018-…/darvas-bela/a-glyphosate-ugy.html; https://www.intechopen.com/…/he…/forty-years-with-glyphosate; https://www.frontiersin.org/articles/…/fenvs.2018.00078/full) a világ legnagyobb gyomirtójának üzletéről írtam (kémiától és toxikológiától irtózó napilapjaink kerülik ezt a témát), ami eredetileg a Monsanto szabadalma volt, de már gyárthatja bármely generikus gyártó, s teszi is, hiszen jól tejel. A Monsanto a glyphosate-tűrő (GT) növényein keresztül visszahódította a piac egy részét, mert a vetőmaggal kapcsolatos szerződésében kikötheti, hogy a gyár eredeti termékét vegye meg a vele üzleti kapcsolatba kerülő gazda. Az EU-ban nincs vetési engedély GT-növényekre, viszont a hatóanyag igazi Jolly Joker, mert nemcsak gyomirtásra használható, hanem állományszárításra is. Ez utóbbi esetben a már érésben lévő repcét, napraforgót, tőlünk északabbra kukoricát, árpát és búzát lepermetezik és az gyorsan kiszárad, így könnyebb lesz a betakarítás. Mindennek van azonban ára, mert a termény szermaradékos lesz. A legdurvább történet a gyomirtó német sörökben való megjelenése (https://darvasbela.atlatszo.hu/…/vedtelen-generaciok-5-hor…/), ami az árpa állományszárításával volt kapcsolatba hozható. Szóval vizelet- és vérvizsgálatokban ma Európában is gyakori a glyphosate előfordulása. Sőt, éppen mostanában írtam róla, a levegőben is (https://www.facebook.com/ecofriagro/posts/3183315175095133?__tn__=K-R).
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) állt elő azzal, hogy a mérései szerint egy nyirokrák-féleség (non-Hodgkin limfóma) előfordulásának valószínűsége megnövekedik (https://darvasbela.atlatszo.hu/…/gentechnologia-koruli-med…/). Kapcsolódott ehhez a Kaliforniai EPA, ami az Egyesült Államokban konfliktus helyzetet generált. Ezzel szemben a US EPA és EFSA más véleményen van. Szerintük a hatóanyag nem rákkeltő. A magyar agrártárca – aminek szakrészlegét egy cukrász végzettségű államtitkár (Zsigó Róbert érdemesült pártkatona) vezeti – is kiáll a hatóanyagért. A NÉBIH hivatalában a toxikológiához mit sem értő (ezt a Karc rádió szerkesztőségében ő maga nyugtázta) Jordán László is kiáll ezért a hatóanyagért, szerinte ennél a konyhasó is mérgezőbb. Jelentkezne vajon alanynak egy krónikus terhelési próbára, amit orvosok monitoroznak? A hazai gyártás (Agro-Chemie Kft.) is létezik, s azt Csányi Sándor a KITE Zrt-n keresztül az érdekkörébe vonta már. Viszont hazánk 2016-ban röptében kivont egy sor faggyúaminnal (POEA) formázott glyphosate készítményt (https://portal.nebih.gov.hu/-/ket-tucat-glifozat-keszitmeny…), amire a Jordán-féle hasonlat esetleg nem volt igaz. Vagy miért is?
Szóval az Egyesült Államokban 125 ezer non-Hodgkin limfómás felperes áll szemben a Bayer (időközben felvásárolta a népszerűtlenségi listát vezető Monsanto céget) ügyvédjeivel, amely most ~11 milliárd US$ is fordítana peren kívüli megegyezésre (https://www.facebook.com/ecofriagro/posts/3091499927609992). Ezzel a Bayer kvázi elismerte, hogy bíróságokon a vélt igazát nem lenne képes megvédeni. Így is maradt közel 30 ezer felperes, aki nem elégszik meg a ’segéllyel’.
Hol maradnak viszont az európai perek? Kásler úr, ha egy pillanatra feltekintene a távoli múltba révedő történelematlaszából a magyarországi non-Hodgkin limfómások mikor perelnek majd? Támogatná őket az onkológusi szakértelmével? Esetleg bennünket más fából faragtak és ebben is jobban teljesítünk?
A szemlézett cikk linkje: https://www.es.hu/cikk/2020-07-31/darvas-bela/a-lutyo.html
(db)
Ennyi lesz most a cikkből származó bevezető. Jogilag nincs többre, mint beharangozóra lehetőségem, de tessék a cikket az alul megadott linken elolvasni!
Alább – szokásomhoz híven – egyféle cikkmagyarázót adok azoknak, akik a részletekre kíváncsiak (http://www.bdarvas.hu/tudomany/okotoxikologia/idn6097). Nem mindenki vevő ilyesmire, ahogy érzékelem. Az olvasást kellemetlen szolgálatnak megélők gyorsan kibuknak (ne duma – írják feldúltan), ha egy bekezdésnél több jelenik meg a hírek között. Nekik a Twitter-t javaslom, az arcoskodó csivitelést, a ’mondtam is, meg nem is’ habkönnyű módszerét. A sms és chat fiatalkori szerelmeseinek ez bejön. Ismerek persze politikust is, akihez a hírek csak így jutnak el. Persze vannak amatőr hírfeldolgozói, szolgálatkész pártaktívnyicák, akik olvasnak, és abból a főnöknek sms-t tömörítenek. A mém is ez a kategória, mint óriásplakátra kívánkozó mondat, amin minipártok önjelölt vezetői üzennek az ő népüknek hátha az agyukba ég. Az én felfogásom szerint ilyen funkciójú a cím. Szóval esetleg – van rá példa – nem kell tovább olvasni. Persze a lütyő kétértelmű szó, és nem is céltalanul.
Dobbantsunk el azért a műfajoktól és koncentráljunk a tartalomra. Nem lenne erre szükség, ha lenne nálunk működőképes környezetvédelem és egészségügy. Az előbbi önálló tárcáját a második Orbán-kormány az EU tagországait illetően egyedülállóan megszüntette, s most már afféle táncos, bokázós operettbetét egy középszerű agrár-szappanoperában. Nem a házasodik a gazdára gondolok, de elveit tekintve eléggé közeli képződményre. Az utóbbi esetében még a Magyar Nemzeti Bank éves tanulmánya (https://www.mnb.hu/…/versenykepessegi-jelentes-hun-2020-072…) is szánalmas teljesítményről beszél, ami sereghajtók közé sorol bennünket, és hatását a magyar emberek várhatóan alacsonyabb élettartamában jelöli meg. Kásler miniszter, aki plasztikai sebészként lett az ország fő onkológusa viszont lassan felgöngyölíti a magyarság eredetét, s ehhez kutatóintézetet is szervezett az országnak. Kisfilmjét éppen mostanában láttam (https://www.facebook.com/magyarsagkutato/videos/703267313858026/?t=12). Nem mondom, hogy nem érdekes, de alig van benne olyan, amit egy ciprusi török barátom úgy húsz éve nem mesélt volna el nekem Indiában, s ami a törököknél szájhagyomány útján terjed. Szóval Kásler úrtól is mást várnék. A magánpromenádon grasszáló Orbán adminisztráció tevékenysége nekem egyre inkább a hajdani – amikor még égbe tartó grafikonokkal ábrázolták a termelési regényt – fusizás tevékenysége felé vet árnyékot. Mindenki másban jó, mint amire ’kiképezték’. Tényleg milyen süteményt készíthet Zsigó államtitkár? Habcsókot? Női szeszélyt?
Nem először (https://www.es.hu/…/2018-…/darvas-bela/a-glyphosate-ugy.html; https://www.intechopen.com/…/he…/forty-years-with-glyphosate; https://www.frontiersin.org/articles/…/fenvs.2018.00078/full) a világ legnagyobb gyomirtójának üzletéről írtam (kémiától és toxikológiától irtózó napilapjaink kerülik ezt a témát), ami eredetileg a Monsanto szabadalma volt, de már gyárthatja bármely generikus gyártó, s teszi is, hiszen jól tejel. A Monsanto a glyphosate-tűrő (GT) növényein keresztül visszahódította a piac egy részét, mert a vetőmaggal kapcsolatos szerződésében kikötheti, hogy a gyár eredeti termékét vegye meg a vele üzleti kapcsolatba kerülő gazda. Az EU-ban nincs vetési engedély GT-növényekre, viszont a hatóanyag igazi Jolly Joker, mert nemcsak gyomirtásra használható, hanem állományszárításra is. Ez utóbbi esetben a már érésben lévő repcét, napraforgót, tőlünk északabbra kukoricát, árpát és búzát lepermetezik és az gyorsan kiszárad, így könnyebb lesz a betakarítás. Mindennek van azonban ára, mert a termény szermaradékos lesz. A legdurvább történet a gyomirtó német sörökben való megjelenése (https://darvasbela.atlatszo.hu/…/vedtelen-generaciok-5-hor…/), ami az árpa állományszárításával volt kapcsolatba hozható. Szóval vizelet- és vérvizsgálatokban ma Európában is gyakori a glyphosate előfordulása. Sőt, éppen mostanában írtam róla, a levegőben is (https://www.facebook.com/ecofriagro/posts/3183315175095133?__tn__=K-R).
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) állt elő azzal, hogy a mérései szerint egy nyirokrák-féleség (non-Hodgkin limfóma) előfordulásának valószínűsége megnövekedik (https://darvasbela.atlatszo.hu/…/gentechnologia-koruli-med…/). Kapcsolódott ehhez a Kaliforniai EPA, ami az Egyesült Államokban konfliktus helyzetet generált. Ezzel szemben a US EPA és EFSA más véleményen van. Szerintük a hatóanyag nem rákkeltő. A magyar agrártárca – aminek szakrészlegét egy cukrász végzettségű államtitkár (Zsigó Róbert érdemesült pártkatona) vezeti – is kiáll a hatóanyagért. A NÉBIH hivatalában a toxikológiához mit sem értő (ezt a Karc rádió szerkesztőségében ő maga nyugtázta) Jordán László is kiáll ezért a hatóanyagért, szerinte ennél a konyhasó is mérgezőbb. Jelentkezne vajon alanynak egy krónikus terhelési próbára, amit orvosok monitoroznak? A hazai gyártás (Agro-Chemie Kft.) is létezik, s azt Csányi Sándor a KITE Zrt-n keresztül az érdekkörébe vonta már. Viszont hazánk 2016-ban röptében kivont egy sor faggyúaminnal (POEA) formázott glyphosate készítményt (https://portal.nebih.gov.hu/-/ket-tucat-glifozat-keszitmeny…), amire a Jordán-féle hasonlat esetleg nem volt igaz. Vagy miért is?
Szóval az Egyesült Államokban 125 ezer non-Hodgkin limfómás felperes áll szemben a Bayer (időközben felvásárolta a népszerűtlenségi listát vezető Monsanto céget) ügyvédjeivel, amely most ~11 milliárd US$ is fordítana peren kívüli megegyezésre (https://www.facebook.com/ecofriagro/posts/3091499927609992). Ezzel a Bayer kvázi elismerte, hogy bíróságokon a vélt igazát nem lenne képes megvédeni. Így is maradt közel 30 ezer felperes, aki nem elégszik meg a ’segéllyel’.
Hol maradnak viszont az európai perek? Kásler úr, ha egy pillanatra feltekintene a távoli múltba révedő történelematlaszából a magyarországi non-Hodgkin limfómások mikor perelnek majd? Támogatná őket az onkológusi szakértelmével? Esetleg bennünket más fából faragtak és ebben is jobban teljesítünk?
A szemlézett cikk linkje: https://www.es.hu/cikk/2020-07-31/darvas-bela/a-lutyo.html
(db)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése