2025-03-22

alaptörvény módosítás

Dr. Dora Márta

Kedves Mindenki!
Elkészítettem egy az Alaptörvény módosítási javaslattal kapcsolatos aggályainkat kifejező levelet, amelynek a címzettjei között van a Köztársasági Elnök, az összes parlamenti párt, néhány minisztérium, OBH, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság, Alapvető jogok biztosa.
Arra kérek Mindenkit, aki egyet ért azzal, hogy ez az Alaptörvény módosítási javaslat az alapvető jogok indokolatlan korlátozásához vezethet, az jelezze a címzettek felé akár a mellékelt levél megküldésével!
Ha sokan jelzünk, talán meghallgatják!
Címzettek:
kapcsolat@sandorpalota.hu
tajekoztatas@mkab.hu
obh@birosag.hu
info@mku.hu
jnho@ajbh.hu
Mikula.Andrea@ajbh.hu
kapcsolat@fidesz.hu
demokraciakozpont@fidesz.hu
kdnp@kdnp.hu
info@dkp.hu
hello@momentum.hu
info@mszp.hu
jobbik@jobbik.hu
info@mihazank.hu
info@parbeszedmagyarorszagert.hu
csardi.antal@parlament.hu
tarsadalmikapcsolatok@im.gov.hu
sajto@im.gov.hu
ugyfelszolgalat@bm.gov.hu sajto@bm.gov.hu
ugyfelszolgalat@kim.gov.hu
Tisztelt Cím!
Alulírott…………………………. engedje meg, hogy kifejezzem az aggodalmam az új Alaptörvény módosítási javaslat miatt!
A módosítás szövege a következő:
„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”
Az első része eddig is benne volt az Alaptörvényben, a második része, ami az újítás, s ami komoly alkotmányos problémákat vethet fel!
Álláspontom szerint a fenti jogszabály módosítás sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, miszerint „Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.”
Az Alaptörvény I. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az alapvető jogokat csak más alapvető jog érvényesülése vagy egyéb alkotmányos cél érdekében, a szükségesség és arányosság követelményeinek megfelelően lehet korlátozni. Ez az elv biztosítja, hogy az alapvető jogok védelme kiegyensúlyozott maradjon, és egyik jog se élvezzen automatikusan abszolút elsőbbséget a többivel szemben.
A módosítási javaslat, amely szerint a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga minden más alapvető jogot megelőz, ezzel a szabállyal ellentétes, mert
1.)
Felborítja az alapvető jogok egyensúlyát: Az Alaptörvény nem tesz hierarchikus különbséget az alapjogok között, hanem azokat egyensúlyban tartja. Ha egy jog automatikusan minden más jog (kivétel az élethez való jog) fölé kerül, az az alkotmányos rendszerben aránytalanságot hoz létre.
2.)
Megkérdőjelezi a szükségesség és arányosság elvét: Az Alaptörvény szerint egy jog csak akkor korlátozható, ha az szükséges és arányos egy másik alapjog vagy alkotmányos érdek védelme érdekében. Ha a gyermekek fejlődéshez való jogát minden más elé helyezik, akkor elvben bármilyen más jog (például a szülői jogok, a véleménynyilvánítás szabadsága, a magánélethez való jog) korlátozása automatikusan igazoltnak tekinthető, anélkül hogy egyedi vizsgálatot végeznének.
3.)
A fenti módosítás jogi bizonytalanságot eredményezhet: Nem világos, hogy a „megelőz minden más alapvető jogot” kitétel mit jelent a gyakorlatban. Ez egy olyan általános megfogalmazás, amely sokféleképpen értelmezhető, és így bizonytalanságot okozhat az alkotmányos jogértelmezés során.
Összességében tehát a javaslat az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével teljesen ellentétes, mert felrúgja a szükségesség és arányosság elvét, valamint az alapvető jogok egyensúlyát, és ezzel az alkotmányos jogvédelem kiszámíthatóságát is veszélyezteti.
A fenti mondatot beillesztenék az Alaptörvénybe, az komoly jogértelmezési és gyakorlati problémákat vethetne fel. Néhány lehetséges veszély:
1.)
Más alapjogok háttérbe szorulnak.
Ha a gyermekek fejlődéséhez való jog minden más joggal szemben elsőbbséget élvez (kivéve az élethez való jogot), az azt jelenthetné, hogy más alapvető jogokat – például a szülők önrendelkezési jogát, a magánélethez való jogát vagy akár a tulajdonhoz való jogát is korlátozni lehetne a gyermekek védelmére hivatkozva. Szeretném megjegyezni, hogy az alapvető jogok között szerepel a tisztességes eljáráshoz való jog is, amely alapján a szülőknek, de senki másnak se lenne joga még a tisztességes eljáráshoz sem!
2.)
A szülői jogokba az állam beavatkozási lehetőségei indokolatlanul megnő.
Ha a gyermekek fejlődéshez való joga minden másnál előbbre való, az felhatalmazhatná az államot arra, hogy a szükségesség és arányosság, illetve a tisztességes eljáráshoz való jog követelménye nélkül szélesebb körben avatkozzon be a családok életébe, például megkérdőjelezve a szülők nevelési módszereit. Ez akár olyan helyzeteket is eredményezhetne, ahol az állam könnyebben elvonhatná a szülői felügyeleti jogot.
3.)
Jogbizonytalanság és alkotmányértelmezési problémák.
Az ilyen kategorikus megfogalmazás megnehezítené az Alkotmánybíróság és a bíróságok számára az egyes alapjogok közötti kiegyensúlyozott mérlegelést. Ha például a gyermek érdeke minden más jogot felülír (kivéve az élethez való jogot), akkor egy válásnál vagy oktatási ügyekben a szülők jogai gyakorlatilag másodlagossá válnának.
4.)
Visszaélések lehetősége is megnő.
A köztársasági elnöki botrány igazolja, hogy a gyermekvédelembe be van épülve a pedofília. Adat van arra is, hogy a szervkereskedelem és a gyermekkereskedelem is remek lehetőséget lát a gyermekek intézményesített nevelésében, a gyermekvédelemben! A fenti jogszabályi rendelkezés nem a rendszer tisztulásához vezet, hanem egyesen megkönnyíti a visszaéléséket, azoknak az alapjait teszi le. Ha az állam, hatóságok vagy akár egyes szervezetek széles körben hivatkozhatnának erre az elvre, az lehetőséget teremtene arra, hogy bizonyos jogkorlátozásokat igazoljanak vele, akár politikai vagy ideológiai alapon is.
Összességében egy ilyen rendelkezés túl tág értelmezési lehetőségeket nyitna, ami könnyen a jogállamiság és az alapvető jogok kiegyensúlyozottságának sérüléséhez vezethetne.
Javasolnám a következő módosítási javaslatot:
Alaptörvény II. cikke:
„Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Az emberi méltóság és az élet sérthetetlen, és az állam kötelessége azoknak a védelme.”
Alaptörvény XVI. cikk
„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogát az állam kiemelten biztosítja, miközben tiszteletben tartja a szülők jogait és más alapvető szabadságjogokat.”
Ez a megfogalmazás egyértelművé teszi az élet sérthetetlenségét, kiemeli a gyermekek fejlődéshez való jogának fontosságát. Biztosítja, hogy a gyermekvédelem nem írhat felül automatikusan más alapjogokat. Megakadályozza, hogy az állam aránytalanul beavatkozzon a családok életébe. Ezzel elkerülhetők lennének a visszaélések és az egyoldalú jogértelmezések, miközben továbbra is erősíti a gyermekek védelmét.
A fentiekre tekintettel kérem, hogy az Alaptörvény módosítási javaslattal kapcsolatos aggályaimat megfontolni szíveskedjenek, s a tervezett módosítás elfogadásának az elkerülése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket!
Várom szíves visszajelzésüket!
Tisztelettel:
aláírás
Az összes reakció:
Gilányiné Kata, Fintor Anita és további 82 ember
16 hozzászólás
72 megosztás
Tetszik
Hozzászólás
Megosztás
Gilányiné Kata
Így ebbe nem gondoltam bele,de abszolút egyetértek. Így is bele akarnak szólni, irányítani a szülőt. Ez a jog abszolút a Katolikus Egyház Jogot is felülírja. Az isteni jogot,amit kaptunk, amikor megkaptuk a gyermekünket, hogy gondozzuk, neveljük. Nem az államnak fogunk vele elszámolni! Istennek!
4
Gary Clarkson
Kedves ügyvédnő, nagyon köszönöm a munkáját, mindenhová elküldtem! Nem mellékesen a pofátlanság teteje már amit megengednek maguknak, de feltételezem, mindezt az erősödő oltásellenesség miatti tehetetlen bosszúvágyból teszik.😡
  • 7 ó.
  • Tetszik
  • Válasz
  • Módosítva
3
Sarkadi András
Átolvastam, egyet is értek, de ez a javaslat pozitívan befolyásolja a kötelező gyermekoltások választhatóvá tételére irányuló harcunkat?
Mert számomra most ez a téma az elsőszámú és legfontosabb, még ebben a zűrzavaros nemzetközi politikai helyzetben is!
Már csak azért kérdezem, mert konkrétan nem láttam benne leírva, persze látom a szövegben az ezzel összefüggő pontokat, de nem vagyok jogász, lehet, hogy így a jó.
4
Online állapot jelzése
Elérhető
Gilányiné Kata válaszolt
 
4 válasz
6 ó.
Fintor Anita
kapcsolat@sandorpalota.hu,
tajekoztatas@mkab.hu,
obh@birosag.hu,
info@mku.hu,
jnho@ajbh.hu,
Mikula.Andrea@ajbh.hu,
kapcsolat@fidesz.hu,
demokraciakozpont@fidesz.hu,
kdnp@kdnp.hu,
info@dkp.hu,
hello@momentum.hu,
info@mszp.hu,
jobbik@jobbik.hu,
info@mihazank.hu,
info@parbeszedmagyarorszagert.hu,
csardi.antal@parlament.hu,
tarsadalmikapcsolatok@im.gov.hu,
sajto@im.gov.hu,
ugyfelszolgalat@bm.gov.hu,
sajto@bm.gov.hu,
ugyfelszolgalat@kim.gov.hu
2
Zsófia Jobbágy
Kedves Ügyvédnő! A Szülői hang nevű szervezetet nem lehetne bevonni az ilyen nemű tiltakozásokba,választható oltások stb.?- hiszen ők is a gyermekek jogaiért harcolnak,pl a kompetenciamérés ellen …többségben az erő😊
Sarkadi András
Emailként is fogadják, mint hivatalos állampolgári kérést/jelzést/követelést?
Online állapot jelzése
Elérhető
Gilányiné Kata válaszolt
 
3 válasz
6 ó.
Zsófia Jobbágy
Köszönjük,elküldve!🙏
Eva Solt
💖 köszönjük

 




Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)