A minap kérdésként merült fel, hogy húsevő vagy húsmentes étkezés. Lehet, hogy több lépcsőben adok erről tudományos kutatási eredményeket, ahogy a HempMate olajat is cseppekben adagoljuk.
A magam részéről mindenki azt tesz, amit akar. De bizonyos esetekben már kiderült, hogy a ketogén táplálkozás életeket mentett. Nagyon érdekes elolvasni majd a többi anyagot is, amit kiteszek. Én évek óta időszakosan alkalmazom, de sosem tartósan, viszont a hatása elképesztő. 
:) Mindig mondom az olaj fogyasztás mellé kell a táplálkozás és életmód váltása is, ehhez folyamatosan adunk segítséget. Nem a ketogén az egyetlen megoldás, de egy megoldás bizonyos esetekben!
Lássuk mit állít a tudomány erről?! :)
Szendi Gábor: A ketogén étrendről
A ketogén táplálkozás egyre népszerűbb, de mintha kevéssé volna ismert, milyen problémák merülhetnek fel az étrend követőinél, és hogyan is tudnának ezeknek elébe menni. Fontos azt is tudatosítanunk, hogy egyre több kórképben találják a ketogén étrendet a hagyományos terápia nélkülözhetetlen kiegészítőjének.
A ketogén étrend története csak újabb illusztrációja a nyugati világra átokként nehezedő torz emberfelfogásnak, amely nem engedi a dolgokat annak látni, amik. E szemléletben az ember evolúciós értelemben nem jött valahonnan, hanem "van", a mai elfajzott táplálkozási rendszer úgy természetes, amilyenné szabályozatlan folyamatok révén véletlenszerűen alakult, a betegségek a genetikai hajlamok és az öregedés következményei, és az orvoslásnak az a dolga, hogy vegyületekkel, műtétekkel fenntartsa a szervezet "normál" működését. Ebben a sajátos világban évtizedek harcába kerül elfogadtatni azokat az alapvető tényeket is, ami az emberi evolúció nézőpontjából evidencia. A ketogén táplálkozásra is ez áll.
Amúgy a ketogén étrend újra felfedezését egy őrült teóriának köszönhetjük. Hugh Conklin az akkoriban divatos koplalás-terápiát alkalmazta epilepsziás gyerekeknél, mert úgy gondolta, a rohamok a bélben felszívódó mérgektől származnak. 20-30 napos éhezés valóban hatásos volt, s egy gyógyult beteg apjának 5000 dolláros adományából egy kutatócsoport tisztázta, hogy nem maga az éhezés, hanem az ennek során előálló ketózis az, ami a gyógyhatást eredményezi (Wheless , 2004; Freeman és mtsi., 2007).
A ketogén lényege
A ketózis lényege, hogy ha a szervezet nem jut szénhidráthoz, akkor átkapcsol ketogén üzemmódba, melynek során a máj a zsírsavakból un. ketontesteket állít elő, és a test legtöbb szövete ketontestekből és a vérben keringő szabad zsírsavakból nyeri energiáját. Még ma is tartja magát az a nézet, hogy az agy működésképtelen cukor nélkül, pedig valójában az agy energiaszükségletének 75%-át képes ketonokból fedezni, a többit pedig a májban a fehérjékből előállított és a zsírbontásból származó "melléktermék" cukor fedezi. A ketogén üzemmód sok százezer éves alkalmazkodás eredménye, nem volna a szervezetünkben egy ilyen "kapcsoló", ha ez nem volna természetes étrend. Az 1930-as években Vilhjalmur Stefansson sarkkutató, aki éveket élt inuitok között, az Amerikai Orvos Szövetség felkérésére folyamatos ellenőrzés mellett egy társával 1 éven át csak húst és zsírt evett és a vizsgálat végeztével is tökéletes egészségnek örvendtek (McClellan és DuBois, 1930). Stefanssonék étrendje 100-140 gramm fehérjét és 2-300 gramm zsírt tartalmazott. Súlyukat megtartották, veséjük tökéletesen működött. Egy esetben lépett fel hasmenés, amikor a fehérje meghaladta a 40%-os arányt. Ez a fehérjemérgezés jól ismert tünete.
Ketózisban teljesen természetes, hogy az izomzatban fiziológiás inzulinrezisztencia alakul ki, ez glükózterheléses vizsgálatban hamis eredményhez vezet. A tájékozatlan amatőr ketogénezők, amikor melléesznek valami gyümölcsöt vagy szénhidrátot, rémülten tapasztalják a nagy vércukorkiugrást. Ettől nem kell megijedni, ez csupán azt mutatja, hogy a szervezet elszokott a szénhidráttól. A ketogénről való leállás után pár nap alatt visszaáll a normál vércukorszint.
Ketogén étrend típusok
Többféle ketogén étrendet szoktak megkülönböztetni. A klasszikus a 4:1 zsír és fehérje arányú. Az 1970-es évektől tudjuk, hogy a közepes láncú zsírsavak (MCT) sokkal ketogénebbek, azaz ilyenek felhasználásával kevesebb zsírral is ketózist lehet elérni, míg a hosszúláncú zsírsavakból nyögvenyelősen lesz ketontest. Ebbe a típusba tartozik a kókuszolaj is. A vizsgálatokban már 60% MCT-vel ketózist lehetett elérni, azaz több fehérje és szénhidrát fogyasztható ebben az étrendben. Aki nem bírja az MCT ketogént, annál le lehet menni 45% MCT arányig (Wheless, 2004; Kossoff és mtsi., 2009). Az állati zsírok fogyasztása esetén, mivel a karnitin szállítja a hosszúláncú zsírsavakat a mitokondriumokba ezért javítja a ketózis kialakulását és fenntartását a karnitin, L-karnitin, vagy acetyl-L-karnitin pótlása (Berry-Kravis és mtsi., 2001).
Szokás még módosított Atkinst használni, ez gyermekeknek könnyebben betartható. Ebben nincs mennyiségi korlátozás, lehet sok fehérjét is enni, csak a szénhidrátot kell kezdetben 10 gramm alatt tartani, majd lehet 30 grammig emelni (Kossoff, 2008). Az "emberarcú" ketogén lényege, hogy fölösleges öngyötrés nélkül kialakuljon a ketózis. Ezt tesztcsíkkal a vizeletből könnyű ellenőrizni.
A ketogén kockázatai
Csodadoktorok mindenre jó "evolúciós orvoslási" módszerként árusítják a ketogént, sőt annak eltorzított változatát, és ennek már a visszajelzések szerint túl sok ember látta kárát. A kókler tanács úgy szól, hogy a "ketogén étrend mindent tartalmaz, nem kell mellé semmit szedni". A valóságban a ketogénnek számos rövid és hosszú távú kockázata van. A korai kockázatok közé tartoznak a gasztrointesztinális panaszok (hányás, hasmenés, székrekedés, gyomorhurut, hypoglikémia, kiszáradás, zsírundor, zsíremésztési problémák, fehérjehiány, fertőző betegségek), hosszú távon súlyos vitamin és ásványianyag hiány, vesekőképződés, csontritkulás, vashiányos vérszegénység, magnézium, kálium- és nátriumhiány, stb. (Kang és mtsi., 2004; Sampath és mtsi., 2007). Ezek a problémák kivédhetők, nem jó tehát homokba dugni a fejünket. Ezzel természetesen nem elriasztani akarok bárkit is a ketogéntől, csupán arra hívnám fel a figyelmet, hogy a ketogént indokolt esetben érdemes alkalmazni, amikor a nyereség jóval meghaladja a kockázatokat.
A vesekő ketogén étrend esetén 3-10%-ban alakul ki, szemben az átlagnépességben tapasztalható 0.1%-os előfordulási aránnyal. A vesekő a fokozott savasodás és a csontok bomlása miatt alakul ki, csökken a citrátszint is és ezért nő a vesében a kalciumürítés. A vizelet alacsony pH-ja miatt a húgysav hajlamos a kristályosodásra (Sampath és mtsi., 2007). Ezt kivédendő az ajánlás szerint fontos naponta két részletben összesen 220mg/kg kálium citrátot fogyasztani (McNally és mtsi., 2009). Ez egy vizsgálatban ötödére csökkentette a vesekőképződés kockázatát. Ez a mennyiség azonban egy 70 kg-os ember esetében tetemes, akárkinek nem érdemes és talán kisebb dózisban is elégséges szedni. Az egyik mutató szerint ha a vérben a kalcium/creatinin arány 0.2 mg/mg fölé megy (Sampath és mtsi., 2007), vagy ha a vizelet pH-ja 6.5 alá csökken (McNally és mtsi., 2009). Érdemes pár havonta ultrahanggal ellenőriztetni a vesék állapotát, mert gyógyszeresen le lehet bontani a köveket.
A másik komoly kezdeti probléma, a gasztrointesztinális panaszok, ezek idővel rendeződnek. A székrekedést érdemes Psyllium Husk-kal (Útifű-mag porral) rendezni, ez nem emeli meg a vércukorszintet és mellékhatás mentes (Anderson és mtsi., 1999).
Vitamin és ásványianyag pótlásban segítséget nyújt a második kiadásban is megjelent "Új vitaminforradalom" c. könyvem (Szendi, 2018). Szokás érvelni azzal, hogy az inuitok évezredek óta jól elvannak vitaminpótlás nélkül is. Csakhogy rengeteg D- és A-vitaminhoz és omega-3-hoz jutnak speciális tengeri táplálékuk folytán, amit az egyéb állati eredetű húsok és zsír nem tartalmaz, sőt az állati zsírok elég sok omega-6 zsírsavat tartalmaznak (lásd. Zsíros kérdések cikkünket). Az inuitok K2-vitamin hiányban szenvednek és ereik el is meszesednek, továbbá genetikailag alkalmazkodtak a nagyon alacsony C-vitaminszinthez, amit egyébként nyers hús fogyasztásából fedeznek (Szendi, 2018). A komplex E-vitamin a zsírok oxidációjának kivédésben, a B-vitaminok pedig az idegrendszer normál működéséhez elengedhetetlenek. Mivel kalciumot a paleósok zöld növényekből vesznek fel, fontos a ketogén étrend esetén gondoskodni a megfelelő kalciumpótlásról, a magnéziumhiánynak pedig ketogéntől függetlenül is mindenkinek fontos elejét venni. Ismételten a vashiány kockázatára is felhívják a figyelmet. Meglepő módon gyakori a nátrium és a káliumhiány, utóbbi forrása szintén a zöld növények volnának. Ezért fontos a sózás és a kálium citrát fogyasztása, függetlenül a vesekő kockázattól (McDonald, 1998). Ketogén étrend következtében kialakulhat szelénhiányos szívizombetegség is, ezért ajánlott a szelénpótlásra fokozottan figyelni (Sirikonda és mtsi., 2012).
Összességében, csatlakozva Jaminetékhez, a ketogén étrendet tartogassuk speciális esetekre, egészséges embereknek nem feltétlen indokolt, de ha mégis ezt az étrendet választják, tegyék ezt tudományos alapon, hogy kivédjék az esetleges kockázatokat. A Jaminet házaspár javaslata az időszakonként ketogén éhezés, ami az ő fogalmaik szerint azt jelenti, hogy egy napig csak zsírt (lehetőleg kókuszolajat) és fermentált zöldségeket fogyasszunk, de szénhidrátot és fehérjét ne (Jaminet és Jaminet, 2013).
