A rendőrség hat éve tud a módszerről, amivel megúszható a közlekedési bírságok zöme
Az utóbbi években több száz olyan céget és magánszemélyt azonosított a rendőrség, amelyek rendszeresen megváltoztatják a nevükön lévő autók bejegyzett üzembentartóit, hogy használóik megússzák a közlekedési közigazgatási bírságokat, írta április elején a Traffix nevű közlekedési blog, egy belső rendőrségi információra hivatkozva. A téma évek óta napirenden van az Országos Rendőr-főkapitányságon, hiszen a közlekedésrendészet nyomon követi, hogy mely esetekben nem reagáltak az autók gazdái a nem megállításos ellenőrzés után küldött határozatokra.
Ezek közül a leggyakoribb az, amikor egy hordozható, vagy fix sebességmérő berendezés rögzít egy gyorshajtást, majd automatikusan továbbítja a bizonyításhoz szükséges képfelvételeket és adatokat a központba, ott pedig futószalagon elkészülnek a határozatok, a bírság összegével. Korábban, a sebességtúllépések esetében minimum 30, a legsúlyosabb ügyekben pedig 300 ezer forint volt a bírság összege, a közelmúltban viszont ez 39, illetve legfeljebb 390 ezer forintra emelkedett.
Mivel Magyarországon kevés a rendőr, a gyorshajtási ügyek többségében nem állítják meg a helyszínen a szabálysértő autósokat, később viszont nehéz bizonyítani, hogy ki ült a volánnál. Az ilyen ügyekben az objektív felelősség elve alapján közigazgatási eljárás indul, így a bírságot elvileg az autó tulajdonosának kell befizetnie, hacsak nem nevezi meg a szabálysértés elkövetőjét, illetve nem jelzi, hogy az autót ellopták vagy eladta, mielőtt szabálysértést követtek el vele. A csalásokhoz a jogszabályban szereplő határidők adnak nagy játékteret.
A közigazgatási ügyként kezelt szabálysértésekről készülő automatizált határozatokat nyolc napon belül küldi ki a rendőrség az autó gazdájának, aki csak akkor kapja meg azonnal, illetve igazán gyorsan, ha van Ügyfélkapu-regisztrációja és elektronikus ügyintézést kért korábban, emellett rendszeresen megnyitja a tárhelyre érkező üzeneteit. Ellenkező esetben a posta kézbesíti a rendőrség ajánlott levelét, ám ha a címzett nem veszi át, akkor a kézbesítési kísérletek, illetve ezek sikertelensége esetén a kézbesítési vélelem beállta előtt további hetek telhetnek el.
Ezután az érintettnek 30 napja van arra, hogy fellebbezzen, vagy befizesse a büntetést. Ha viszont egyáltalán nem reagál, akkor a rendőrség csak további napokkal később értesíti a kormányhivatalt, hogy vonja ki a forgalomból az autót, amellyel elkövették a szabálysértést. A probléma akkor ér körbe, amikor a kormányhivatal jelzi, hogy az autó már tulajdonost váltott, mert az új tulajdonossal szemben nem lehet szankciót alkalmazni, vagyis nem lehet kivonni a forgalomból a szabálysértés elkövetéséhez használt autót.
A módszer fontos eleme az is, hogy az autókereskedő cégek illetékmentesen adhatják-vehetik egymás közt a járműveket, de a Traffix szerint pár ezer forintot kérnek az érdeklődőktől, a csalásra épülő vállalkozások pedig sokszor hajléktalanok nevén futnak, akiket semmilyen hivatalos levéllel nem találnak meg a hatóságok, amikor pedig túl sok ilyen típusú tartozást halmoz fel a cég, egyszerűen bedöntik. A radar alatt tartott autók színlelt eladásakor készítenek egy dátummal nem ellátott második adásvételi szerződést is, amellyel az eladó bármikor visszaveheti, a köztes időszakban pedig kölcsönadási szerződéssel használhatja.
A rendőrség korábbi válaszai szerint az utóbbi években növekedett azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a fizetési határidő lejártát követő nyolc napon belül kezdeményezték a szabálysértéshez használt járművek forgalomból történő kivonását. 2020-ban közel 49 ezer, 2021-ben nagyjából 60 ezer, 2022-ben pedig 67 ezer esetben választotta ezt a megoldást a rendőrség. A növekvő tendenciát feltehetően a koronavírus-járvány idején bevezetett kijárási korlátozás és jelentős forgalomcsökkenés is befolyásolta. A közúti szabálysértések miatt kiszabott közigazgatási bírságok teljes összege egy átlagos évben 20 milliárd forint körül mozog, de ezeknek nagyjából ötödét nem fizették be a korábbi években.
A rendőrségnél az utóbbi évek során azt figyelték meg, hogy a bírsághalmozó cégek és magánszemélyek az általuk üzemeltetett jármű, illetve járműflotta üzembentartói jogát átlagosan 2-3 havonta változtatják meg. A probléma nagyságát jól jelzi, hogy a válasz szerint a közúti közlekedésről szóló törvény huszonegyedik paragrafusában szereplő szabálysértések, köztük a leggyakoribb gyorshajtások miatt összesen több mint 128 ezer esetben indítottak eljárást a fantomizált autók gazdáival szemben, és mivel ezeket nem fizették ki, a rendőrség az adóhatósághoz fordult a bírság behajtásáért.
A jogszabály alapján a lehetséges ügyek közt nemcsak a gyorshajtás szerepelhet, hanem a vasúti átjárón való tiltott áthaladás, illetve a piros lámpán való áthajtás is. Ezen felül az autópálya leállósávjának használata, valamint a behajtási tilalomra és kötelező haladási irányra vonatkozó szabály megsértése, illetve a természetvédelmi területeken való engedély nélküli közlekedés is, az ügyek tehát széles skálán mozoghatnak. Mivel azonosíthatatlan autósokról van szó, adja magát a feltételezés, hogy a benzinkutakról fizetés nélkül elhajtók, illetve az úthasználati díj fizetését elbliccelők közt is ott lehetnek az autóátírásos csalások elkövetői.
Herpy Miklós közlekedési ügyvéd szerint az ilyen ügyek, illetve az eleve nem üzleti tevékenységre, hanem csalásokhoz alapított vállalkozások mögött legfeljebb néhány százan állhatnak. Bár a hatóságok nincsenek könnyű helyzetben, amikor meg akarják őket találni, ez nem lehetetlen. Az ügyvéd szerint jelentősen csökkenne az ilyen típusú visszaélések száma, ha megváltoztatnák az autók átírására vonatkozó jogszabályt, és az illetékmentes átírás előfeltételei közt szerepelne, hogy ne legyen közigazgatási eljárás folyamatban, illetve rendezetlen közigazgatási bírság az autóval kapcsolatban.
A rendőrség szerint az objektív felelősség elvén alapuló közigazgatási bírságok nyitott követelésállománya 2020 és 2022 vége közt meghaladta a 10 milliárd forintot, de ennek egy része abból adódott, hogy a szabálysértők részletfizetési lehetőséget, vagy fizetési halasztást kértek. Ugyanakkor szintén ebben az időszakban összegyűlt további 2,5 milliárd forint útdíjfizetés elmulasztásából adódó bírság is a kintlevőségek közt, további közel 1,7 milliárd forintot pedig olyan szabálysértések után nem fizettek be az autósok, amelyek nem tartoztak az objektív felelősség körébe.
A közlekedésrendészet költségvetési csalás gyanúja miatt büntetőeljárásokat kezdeményezett ezekben a besült ügyekben, a nyomozást viszont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi. Időszerű lépés ez, mert a Traffix cikke szerint több tízezer autóról van szó.
Az ORFK Telexnek adott tájékoztatása azzal zárul, hogy a közlekedési szabályrendszer átfogó felülvizsgálatával, illetve az új KRESZ-szel kapcsolatos kormányhatározat alapján zajló jogalkotással a közlekedési bírságok megúszásának lehetőségét is vissza akarják szorítani. A csalókkal szemben most is van lehetőség a felelősségre vonásra, ha sikerül őket azonosítani. Ezekben az esetekben a gyanúsítottakkal nemcsak a felhalmozott közlekedési bírságokat fizettethetik meg, hanem az összeg nagyságától függően akár 10 éves szabadságvesztésre is ítélhetik őket.
