A Yotengrit része szellemi örökségünknek. Luca hagyományok kapcsán már előkerült a napforduló "pogány szokásrendje". Újabb adalék ehhez.
Detki Kendertanya
Így az év kezdetére Máté Imre/Yotengrit -ből idézünk pár sort. Sajnos az USA nylon iparága az üldözendő drogok közé száműzte eme becses növényünket. De itt van egy kincs, amit nem tudtak eltüntetni a szemünk elől, Máté Imre bátyánktól. Igen, a magyarok használták a kendert gyógyításra, nem csak az "anyám tyúkja" válogatott a kendermagban!
"..... Kenderes gyógymódok
“A kender ősi gyógynövény, de rostja alkalmas textil előállítására is. A kender és lenfélék ezért útjába kerültek az USA-ból terjedő műanyagszálnak. A versenyt a műanyagszál csak úgy bírta velük, hogy a Cannabis növény egész rokonságát átokkal sújtották, veszélyesnek nyilvánították, „belépőnek” a nehéz drogok világába. A függvényvilág (Magyarország is, a megszokott szolgaisággal) követte őket és üldözőbe vették a kendert, az ötezer éve ismert és sokrétűen, eredményesen használható gyógynövényt.
Mióta nincs kenderből készült asztmacigaretta, nem is inhalálható, nem főzhető teának, mert nincs szárított kenderlevél a patikában, megsokszorozódott az asztmások és allergiások száma. A rábaközi „tudók” eredményesen alkalmazták a fene (rák) gyógyításában, fájdalomcsillapítóként, bőr allergiák ellen, sőt, görcsök, hányinger ellen is. „Tudós” Nagy Ferenc kezelt kender, lótejsavó és fűzcsíra ázatából készült étellel „sorvadóbénult” (föltehetőleg szklerózis multiplexes) beteget. Sikerült a rosszabbodást megállítania. Kenderlevél füstöt is inhaláltatott. A tudók, javasok kenőcsöket is készítettek allergiás kiütések és egyéb „rossebek” ellen kenderből és méhgyantából (propolisz). A kendert a „bögyöllőrenyheség” (impotencia) ellen is bevetették. Füst formájában idegnyugtatóként, tea formában a belső – gyomor és bél – idegesség leküzdésére.
A férfiúi elgyöngülésről vallott „táltosi” nézetet a sokat emlegetett Hetyei ekképpen fogalmazta meg:
„A fölsülés vagy az asszonyból ered, vagy magából a férfiból. Ha az asszony nem kívánja a férfit, vagy nem azt a férfit kívánja, aki körülötte sarkantyúzik, nem áraszt hívó szagot, mozdulatai sem csalogatnak, szeme sem beszél huncutul. Megette a fene az egészet. Ha ágaskodott is, lelankad. Ám, ha az asszony majdnem kapufélfára szökik, mint tavasszal a görgő macska, a férfi gatyája meg nem is rebben, akkor baj van! Ez lehet attól, hogy fáradt, beteg, vagy sűrű neki az asszony béhevülése. Ám attól kezdve, hogy fölsült, még nehezebb a sora, mert félsz költözik belé a fölsüléstől. Különösen, ha az asszony ilyenkor türelmetlen, csúfondáros, veszekedős.”.........
“A kender ősi gyógynövény, de rostja alkalmas textil előállítására is. A kender és lenfélék ezért útjába kerültek az USA-ból terjedő műanyagszálnak. A versenyt a műanyagszál csak úgy bírta velük, hogy a Cannabis növény egész rokonságát átokkal sújtották, veszélyesnek nyilvánították, „belépőnek” a nehéz drogok világába. A függvényvilág (Magyarország is, a megszokott szolgaisággal) követte őket és üldözőbe vették a kendert, az ötezer éve ismert és sokrétűen, eredményesen használható gyógynövényt.
Mióta nincs kenderből készült asztmacigaretta, nem is inhalálható, nem főzhető teának, mert nincs szárított kenderlevél a patikában, megsokszorozódott az asztmások és allergiások száma. A rábaközi „tudók” eredményesen alkalmazták a fene (rák) gyógyításában, fájdalomcsillapítóként, bőr allergiák ellen, sőt, görcsök, hányinger ellen is. „Tudós” Nagy Ferenc kezelt kender, lótejsavó és fűzcsíra ázatából készült étellel „sorvadóbénult” (föltehetőleg szklerózis multiplexes) beteget. Sikerült a rosszabbodást megállítania. Kenderlevél füstöt is inhaláltatott. A tudók, javasok kenőcsöket is készítettek allergiás kiütések és egyéb „rossebek” ellen kenderből és méhgyantából (propolisz). A kendert a „bögyöllőrenyheség” (impotencia) ellen is bevetették. Füst formájában idegnyugtatóként, tea formában a belső – gyomor és bél – idegesség leküzdésére.
A férfiúi elgyöngülésről vallott „táltosi” nézetet a sokat emlegetett Hetyei ekképpen fogalmazta meg:
„A fölsülés vagy az asszonyból ered, vagy magából a férfiból. Ha az asszony nem kívánja a férfit, vagy nem azt a férfit kívánja, aki körülötte sarkantyúzik, nem áraszt hívó szagot, mozdulatai sem csalogatnak, szeme sem beszél huncutul. Megette a fene az egészet. Ha ágaskodott is, lelankad. Ám, ha az asszony majdnem kapufélfára szökik, mint tavasszal a görgő macska, a férfi gatyája meg nem is rebben, akkor baj van! Ez lehet attól, hogy fáradt, beteg, vagy sűrű neki az asszony béhevülése. Ám attól kezdve, hogy fölsült, még nehezebb a sora, mert félsz költözik belé a fölsüléstől. Különösen, ha az asszony ilyenkor türelmetlen, csúfondáros, veszekedős.”.........
Forrás: kenderhaz.hu Máté Imre/Yotengrit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése