2024-05-22

Malone Funkcógyarapodási visszaélések

 

Cover art, "Potential Risks and Benefits of Gain-of-Function Research, Summary of a Workshop (2015)".

2014. október 17-én az amerikai kormányzati laboratóriumokban történt, súlyos biológiai biztonsági aggályokat felvető incidensek hatására az Egyesült Államok kormánya egyéves tanácskozási folyamatot indított a világjárványt okozó légúti kórokozókkal kapcsolatos, úgynevezett "gain-of-function" (GOF) kutatásokkal kapcsolatos folyamatos viták kezelésére. A funkciógyarapodással kapcsolatos vita 2011 végén kezdődött azzal a kérdéssel, hogy közzé kell-e tenni a H5N1 madárinfluenzával kapcsolatos két kísérlet eredményeit, és a következő három évben továbbra is a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes kutatásokra összpontosított. Az amerikai folyamat középpontjában az influenza-, SARS- és MERS-vírusokkal végzett GOF-kísérletek bizonyos típusainak potenciális kockázatainak és előnyeinek értékelése állt, amely az GOF-kutatás finanszírozását és lefolytatását szabályozó új amerikai kormányzati politika kidolgozásához és elfogadásához szolgált alapul.

"Azok, akik nem tanulnak a történelemből, arra vannak ítélve, hogy megismételjék azt." - Winston Churchill

Mi az a Gain of Function Research (GOF)?

Nincs egyértelmű konszenzus arról, hogy mi minősül GOF-kutatásnak. A jelenlegi politikai légkörben, ahol az amerikai kormány (NIH/NIAID, DoD/DTRA, USAID és következésképpen a CIA) szerepe a denevérkoronavírusok emberi fertőzőképességének növelésére irányuló, egyértelműen GOF-kutatásnak minősülő kutatások finanszírozásában lehetőséget teremtett az érdekeltek számára, hogy zavart és kétértelműséget keltsenek azzal kapcsolatban, hogy mi is minősül GOF-kutatásnak. Az ebből fakadó homályosság nagy része a GOF definíciójának technikai elemzése volt, olyan módon, amely kényelmesen támogatja a kulcsfontosságú érdekelt felek érdekeit, mint például Dr. Peter Daszak és az EcoHealth Alliance nevű szervezete, valamint Dr. Anthony Fauci és a híres tagadása és Rand Paul szenátor hitelessége elleni támadása a kongresszusi tanúvallomás során.

2014. október 17-én az Obama Fehér Ház nyilatkozatot adott ki "USA. Government Gain-of-Function Deliberative Process and Research Funding Pause on Selected Gain-of-Function Research Involving Influenza, MERS, and SARS Viruses", amely tartalmazott egy rövid nyilatkozatot, amely egy hasznos általános definíciót tartalmazott.

A funkcionalitás növelését célzó vizsgálatok, vagyis a kórokozó betegséget okozó képességét javító kutatások segítenek meghatározni az ember és kórokozó közötti kölcsönhatások alapvető természetét, lehetővé téve ezáltal az újonnan megjelenő fertőző ágensek világjárványt okozó potenciáljának értékelését, a közegészségügyi és felkészültségi erőfeszítések tájékoztatását, valamint az orvosi ellenintézkedések fejlesztésének előmozdítását. A funkcionalitást növelő vizsgálatok biológiai biztonsági és biológiai biztonsági kockázatokkal járhatnak; ezért a funkcionalitást növelő kutatások kockázatait és előnyeit értékelni kell, mind a közelmúltbeli amerikai biológiai biztonsági incidensek összefüggésében, mind pedig az új technológiai fejlesztésekkel való lépéstartás érdekében, annak meghatározása érdekében, hogy mely típusú vizsgálatokat kell folytatni, és milyen feltételek mellett.

Dr. Yoshihiro Kawaoka, a Wisconsin-Madison Egyetem vezető influenza GOF-kutatója, aki azonosította és publikálta azt a kutatást, amely kimutatta, hogy a H5N1 hemagglutinin fehérjében (a SARS-CoV-2 Spike fehérjéhez hasonlóan) négy pontmutáció van, amelyek a produktív és fertőző H5N1-et a madarakra korlátozódóból az emlősök (és potenciálisan az emberek) közötti fertőzésre és hatékony átvitelre alkalmassá teszik. A fent idézett 2015. évi munkaértekezlet összefoglalójában a GOF-kutatás jellegével kapcsolatos további részleteket és vitákat a "3. szakasz: Gain-of-Function kutatás" című fejezet foglalja össze: Háttér és alternatívák". Ebben a szakaszban Dr. Kawaoka leírta és osztályozta a GoF-kutatás típusait a kísérletek eredményétől függően.

Az első kategória, amelyet "aggodalomra okot adó funkciógyarapodási kutatásnak" nevezett, magában foglalja a természetben nem létező tulajdonságokkal rendelkező vírusok létrehozását. Az általa említett, ma már híres példa a H5N1 influenza A vírus előállítása, amely a görények között a levegőben átvihető, szemben a nem levegőben átvihető vad típussal. A második kategória olyan vírusok előállításával foglalkozik, amelyek patogénebbek és/vagy fertőzőképesebbek lehetnek, mint a vad típusú vírusok, de még mindig hasonlóak vagy kevésbé problémásak, mint a természetben létező vírusok. Kawaoka azzal érvelt, hogy a vizsgált törzsek többsége alacsony patogenitású, de a természetes izolátumokban talált mutációk javítják a szaporodásukat emlőssejtekben. Végül a harmadik kategória, amely valahol a két első kategória között helyezkedik el, magában foglalja a magas patogenitású és/vagy fertőzőképes vírusok állati modellekben történő előállítását, amelyek mindazonáltal nem tűnnek jelentős közegészségügyi problémának. Példaként említik a nagy növekedésű A/PR/8/34 influenzatörzset, amelyről megállapították, hogy egerekben fokozott patogenitású, de emberekben nem.

A rutinszerű virológiai módszerek olyan kísérleteket foglalnak magukban, amelyek célja egy kívánt funkció megszerzése, például a vakcinatörzsek nagyobb hozamának elérése, de gyakran a funkció elvesztéséhez is vezetnek, például a vírus jó szaporodási képességének elvesztéséhez. Más szóval, minden olyan szelekciós folyamat, amely a genotípusok és az azokból eredő fenotípusok megváltoztatásával jár, a Gain-of-Function (GoF) kutatás egyik típusának tekinthető, még akkor is, ha az Egyesült Államok HHS politikái és meghatározásai az ilyen munkáknak csak egy kis részhalmazára vonatkoznak.

Az egyik vezető virológus, Dr. Subbarao hangsúlyozza, hogy az ilyen kísérletek a virológiában alapvető fontosságúak a vírusok biológiájának, ökológiájának és patogenezisének megértéséhez. Bemutatta azokat a kulcskérdéseket, amelyeket a virológusok a vírus megjelenésével vagy újbóli megjelenésével kapcsolatos kutatások minden szakaszában feltesznek, és ezeket az általános kérdéseket konkrétan három érdekes vírusra adaptálta (lásd alább). E kérdések megválaszolásához a virológusok gain- és loss-of-function kísérleteket használnak a vírusok genetikai felépítésének és a vírus-gazda kölcsönhatás sajátosságainak megértéséhez. Mint például a Wuhan Virológiai Intézetben végzett munka alapján mindannyian tudjuk, a kutatók ma már fejlett molekuláris technológiákkal rendelkeznek, mint például a reverz genetikával, amely lehetővé teszi számukra, hogy klónozott cDNS-ből de novo rekombináns vírusokat állítsanak elő, valamint a mélyszekvenálással, amelyek kritikus fontosságúak annak tanulmányozásához, hogy a vírusok hogyan menekülnek ki a gazdaszervezet immunrendszeréből és a vírusellenes kontrollból. A kutatók célzott gazdaszervezeti vagy vírusgenom-módosítást is alkalmaznak kis interferáló RNS vagy a bakteriális CRISPR-asszociált protein-9 nukleáz, mint szerkesztési eszköz segítségével.

Általános virológiai kérdések és az influenza-, SARS- és MERS-kutatásra vonatkozó kérdések

  • Miért/hogyan fertőzi és öli meg a vírus az emlősöket?

  • Melyek a MERS-CoV kritikus gazdanövénytartománya és virulencia-meghatározói?

  • Miért virulensebbek egyes influenzatörzsek másoknál?

  • Működnek-e a vírusellenes gyógyszerek, és hogyan válik a vírus rezisztenssé?

  • Tudunk-e olyan vírusellenes gyógyszereket azonosítani, amelyek biztonságosak és hatékonyak a MERS-/SARS-CoV esetében?

  • Mi mozgatja az influenza antigénváltozás és az antivirális rezisztencia evolúcióját?

  • A jelenlegi vagy új vakcinák vagy monoklonális antitestek nyújtanak-e védelmet, és képes-e a vírus elmenekülni?

  • Ki tudunk-e fejleszteni egy olyan SARS-/MERS-CoV vakcinajelöltet, amely biztonságos, immunogén és hatékony?

  • Használhatók-e biztonságosan a monoklonális antitestek megelőzésre és kezelésre?

  • Vannak olyan influenzavírus célpontok, amelyek nem engedik meg, hogy az immunrendszer elől elmeneküljenek?

  • Hogyan terjed a vírus az állatokon belül vagy az állatok között?

  • Miért terjednek egyes influenzatörzsek hatékonyan, míg mások nem?

  • Okozhat-e a vírus világjárványt?

  • Mi a valószínűsége a (vissza)megjelenésnek?

  • Újra megjelenik-e a SARS vagy egy SARS-szerű CoV a denevérekből vagy más állati gazdaszervezetekből?

Az influenza A vírusokkal kapcsolatos funkciógyarapodási kutatások rövid története

A legutóbbi szeminárium és előadás a Rancho Mirage Summiton, dr. Dr. Lynn Fynn (álnév) bemutatott egy diaképet, amely röviden összefoglalta az A típusú influenzavírusokkal kapcsolatos GOF-kutatás történetét, kezdve az 1918-as hírhedt "spanyolnátha" világjárványhoz kapcsolódó H1N1 influenzavírussal (amely éppúgy a bakteriális tüdőgyulladásról szólt, mint a H1N1-ről), és egészen a H5N1 jelenlegi helyzetéig. Kedvesen rendelkezésünkre bocsátotta a lap egy példányát, és engedélyt adott az újraközlésre ezen az aloldalon.

Ez egy videoklip a fenti ülésről, amelyen Dr. Robin Robinsont (akkor a HHS/ASPR/BARDA igazgatójaként) a H5N1 GOF kutatásból származó előnyökről kérdezték. Figyelemre méltó, hogy válasza a vakcina fejlesztésére összpontosított. A később kifejlesztett és jelenleg az FDA által engedélyezett H5N1 vakcina nem tartalmaz semmilyen, a GOF-kutatásból származó szekvenciainformációt. Nincs tudomásom arról, hogy ez vagy bármely más, az FDA által engedélyezett vakcina, antitest vagy gyógyszer kifejlesztése a H5N1 GOF kutatásból származott volna.

A Ki az a Robert Malone az olvasók által támogatott kiadvány. Ha új bejegyzéseket szeretne kapni és támogatni szeretné munkámat, fontolja meg, hogy ingyenes vagy fizetős előfizető lesz.

Köszönjük, hogy elolvasta Ki az a Robert Malone. Ez a

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)