Egy kiváló írás egy nagy tudású amerikai homeopatától, hogy jobban értsük a vírusokat. Köszönet Tuscher Áginak a remek fordításért és Hassmann Péternek a bevezetőért. Whitmont remek klasszikus homeopata dinasztia sarja, az édesapja is neves homeopata volt, ötvözte a homeopátiát a jungi pszichológiával és a gestalt terápiával, most ő, a fiatalabb Whitmont is, több mint 25 éves homeopátiás orvosi tapasztalat után széles szemléleti horizontból tekint a vírusokra.
Remedium
Élénken emlékszem még a bennem dúló elemi felháborodásra, amikor a vírusokról tanított a gimnáziumban Milák tanárnő. A vírus maga volt a megfoghatatlan, megtestesült Gonosz. Az élettelen, aki azáltal nyer életet, hogy engem elpusztít. Napokig, hetekig voltam a hatása alatt. Emiatt is örültem nagyon Ronald Whitmont minap megjelent cikkének, mely egy teljesen más képet ad a vírusokról. Nem az ellenségeink, nem a rontásunkra törnek, hanem segítő-támogató „lakótársaink” itt a Földön. Cikke a vírusokkal kapcsolatos alapvető szemléletváltás fontosságára hívja fel a figyelmet. Bár a mondanivaló nagyon egyszerű, a világ történései azt mutatják, hogy a szemlélet és a belőle fakadó gyakorlat megváltoztatása nem lesz könnyű.
Hassmann Péter
Hassmann Péter
Az itt közölt részlet pdf formátumban letölthető innen is:
http://remedium.hu/upload/Whitmont_Koronavirus_reszlet.pdf
http://remedium.hu/upload/Whitmont_Koronavirus_reszlet.pdf
Dr. Ronald D. Whitmont: „Az új koronavírus” című cikkének [1] részlete
Fordította: Tuscher Ágnes
Fordította: Tuscher Ágnes
Érdekes módon a vírusokat nem tekintjük élő organizmusoknak, noha a természetben ők a legelterjedtebb biológiai ágensek, számuk tízszerese a baktériumok számának. [2] A testünkben – és általában az ökoszisztémában – lévő vírusok túlnyomó többsége jótékony, vagyis nem okoznak betegséget, támogatják az egészséget és a más organizmusok közötti szimbiózist, és elősegítik a stabil ökoszisztémák folyamatos fejlődését. Megközelítőleg 38o trillió [3] vírus található egy átlagos egészséges emberi szervezetben (összehasonlítva a mindössze 37 trillió emberi sejttel); számuk több mint 1030 csak az óceánokban [4] és több mint 1,7 millió azoknak a különböző vírusfajoknak a száma, melyeket már azonosítottak.[5]
A vírusok nemcsak emberi kapcsolatok útján, hanem a légkörön keresztül is terjednek, ahol hosszú időn keresztül életképesek maradnak.[6]
Országhatárok, kerítések, falak és a karanténok nem akadályozzák meg a terjedésnek ezt a módját, mely által az egész földgömbön több mint 800 millió vírus hullik a légkörből egy négyzetméterre naponta, még a leginkább érintetlen fenyőerdőben is.[7]
A vírusok mellett 545 különböző bakteriális- és 168 különböző gombafaj terjed a ködben, a felhőkben és a „friss levegőben”.[8] Ezen mikroorganizmusok koncentrációja megemelkedik, ahogy a levegő erősebben szennyeződik szmoggal, porral, füsttel és egyéb ember által okozott szennyező anyagokkal.[9]
A vírusok nélkülözhetetlenek az ember és a környezet egészsége és stabilitása számára.[10] A vírusok elenyésző száma kapcsolható az emberi betegségekhez, sokkal inkább a hosszú távú egészséghez járulnak hozzá. De azok számára, akik krónikus betegségben szenvednek vagy olyan gyógyszereket szednek, amik megzavarják a mikrobiom vagy az immunrendszert, még az általában jóindulatú vírusok is megnövelik a súlyos betegségek kockázatát.[11]
A vírusfertőzések határozottan hosszú távú egészségügyi előnyöket biztosítanak, különösen gyermekkorban, amikor elősegítik és serkentik az immunrendszer érését. Minél több az átélt akut alsó légúti fertőzés gyermekkorban (amely többnyire vírusos [12]), annál alacsonyabb az asztma és az allergia kockázata később az életben.[13]
Azoknál a gyerekeknél, akiknek vannak nagyobb testvérei, nagy családban nőnek fel és több akut vírusos fertőzésük volt, [14] valamint korai gyermekéveikben jártak óvodába és átestek több vírusos légzőszervi fertőzésen, jelentősen kisebb a kockázata annak, hogy autoimmun betegségük vagy 1-es típusú cukorbetegségük alakul ki. [15]
Számos betegséget [16] – köztük az atópiát, cukorbetegséget, szklerózis multiplexet – úgy tűnik [17] megelőz, ha a korai gyermekévekben találkoztunk vírusokkal. Ez a találkozás, és az akut fertőzés, melyet kiváltanak, úgy tűnik aktiválja az immunrendszerünket és hidat képez a vírusokhoz való alkalmazkodáshoz, a kiváltott gyulladásból való felépülésünkhöz, és az immunitáshoz – az egész életen át tartó védettséghez. [18]
A vírussal való találkozás fontos szerepet játszik az immunrendszer kialakulásában és a krónikus betegségek megelőzésében. [19] Csíramentes környezetben nevelt állatok szervfejlődése és immunrendszere jelentős károsodást mutat.
A fokozott higiéniai gyakorlatot követő, például mosogatógépet használó háztartásokban nagyobb számban fordul elő az allergia és az autoimmunitás, mint azokban, ahol nem alkalmazzák ezeket.[20] [21] A hagyományos gyógyszerek nélkül nevelkedő gyerekek között alacsonyabb a rhinokonjunktivitis, az atópiás ekcéma és az atópiás szenzibilizáció, mint hasonló életkorú társaiknál.[22] [23]
A vírusos fertőzések megítélése szempontjából fontos jelzés, hogy ezek a hosszú távú előnyök nem jönnek létre, ha a gyermekkorban a gyakori fertőzéseket antibiotikumokkal kezelik – ami általános gyakorlat az amerikai családoknál.[24]
Egészséges állapotban minden emberben sokféle jóindulatú krónikus „vírusfertőzés” zajlik.[25] Ezeknek a vírusoknak elenyésző része képes emberi betegséget okozni, a legtöbben tartós/állandó szimbiózisban élnek az immunrendszerrel és a mikrobiommal.[26] [27] Nem meglepő, hogy a vírusfertőzéseket környezeti tényezők is kiválthatják, különösen a mikrobiomot megzavaró, az immunrendszert elnyomó terápiák.
Egészséges állapotban minden emberben sokféle jóindulatú krónikus „vírusfertőzés” zajlik.[25] Ezeknek a vírusoknak elenyésző része képes emberi betegséget okozni, a legtöbben tartós/állandó szimbiózisban élnek az immunrendszerrel és a mikrobiommal.[26] [27] Nem meglepő, hogy a vírusfertőzéseket környezeti tényezők is kiválthatják, különösen a mikrobiomot megzavaró, az immunrendszert elnyomó terápiák.
A vírusok fontos szerepet játszhatnak betegségek megelőzésében, hiszen például bizonyos állapotok kezelésére is használják őket: a herpesz szimplex vírusnak (HSV) való kitettség visszafordítja melanomát [28] és több megfázásért felelős vírussal (közéjük tartozik a koronavírus) kezelik a hólyag,- [29] agy [30] és emlőrákot.[31]
Bizonyos vírusokkal való természetszerű találkozásunk az élet során fontos szerepet játszhat ezeknek az állapotoknak a megelőzésében, az azonban bizonyos, hogy még több kutatás szükséges a vírusok előnyös hatásainak a bizonyítására.
Bizonyos vírusok akkor válnak betegséget okozóvá, ha az immunrendszer elnyomott vagy a mikrobiom megzavart. Az antibiotikumok megzavarják a bélflóra egyensúlyát (diszbiózis), ezáltal a 2-es típusú herpesz vírus (HSVII) halálossá válhat.[32]
Bizonyos vírusok akkor válnak betegséget okozóvá, ha az immunrendszer elnyomott vagy a mikrobiom megzavart. Az antibiotikumok megzavarják a bélflóra egyensúlyát (diszbiózis), ezáltal a 2-es típusú herpesz vírus (HSVII) halálossá válhat.[32]
A megzavart bélflóra egyensúly előidézheti, hogy a humán papilloma vírus (HPV) kommenzalistából [33] patogénné válva méhnyakrákot okozzon.[34] Normális esetben mindkét vírus jóindulatú szimbiózisban él a testben, nem okoznak betegséget. Amikor a mikrobiom egyensúlyát veszti (általában gyógyszerektől) az ökológiai egyensúly felborul és a normálisan szimbiózisban élő organizmusok kórossá válnak. Ez lehet a rendkívül súlyos COVID 19 esetek hátterében az egyik mechanizmus, amikor az immunrendszer működése sérült. Egészséges embereknél a vírus enyhe tüneteket okoz, de egy gyenge immunrendszerrel (vagy bélflórával, mikrobiommal) rendelkező embernél a vírus sokkal súlyosabb betegségekkel jár.
Sok vírusnál kimutatták, hogy kulcsfontosságú szerepet töltenek be az immunrendszer fejlődésében, és hiányuk hosszú távú egészségügyi problémákat képes okozni: például ahol az anyák (a terhesség idejéig) nem estek át rubeola vagy coxsackie B fertőzésen, ott az utódoknál jelentősen nagyobb a kockázata annak, hogy autoimmun betegségük fejlődik ki, ide értve az 1-es típusú cukorbetegséget is.[35]
Herpesz-, citomegalo- és Epstein Bar vírussal megfertőzött egerek védettek lettek a Listeria monocitogenes (amely gasztroenteritiszt és agyi fertőzéseket okoz) és a Yersinia pestis (amely a bubópestist okozza) bakteriális fertőzésektől.[36]
A vírusok nemcsak az evolúció kulcsfontosságú tényezőinek tekinthetők a bolygó összes organizmusa számára, de a legtöbb vírus gyorsan adaptálódik is a gazdaszervezetéhez,[37] és idővel hajlamos lesz kevésbé virulenssé és szimbiotikusabbá válni.[38]
Egy sikeres vírus inkább adaptálódik gazdaszervezetéhez (és nem pusztítja el azt), azáltal, hogy eléri a „metasztatikus egyensúlyi” állapotot és kommenzalistává vagy szimbiotikussá válik.[39]
A COVID19 koronavírus is átesett mutációkon és legalább két különböző formában volt kimutatható: az egyik agresszívabb, a másik kevésbé.[40]
A környezeti tényezőktől függően (különösen orvosi beavatkozástól) ez az adaptációs folyamat ellenkező irányba is elmozdíthatja a vírusokat: ekkor ellenállóbb és agresszívabb formát ölthetnek. Ilyenkor a vírus fejlődése a baktériumokhoz hasonló mintát követ, amikor azokat antibiotikummal kezelik: ellenállóvá válnak – és ez gyakran jár agresszívabb és fertőzőképesebb működéssel.
A vírusok (ahogy a baktériumok is) nélkülözhetetlen összetevői minden élő rendszernek, szükségesek mind a környezet és az emberi mikrobiom számára. Az egészség feltétele, hogy állandóan találkozzunk és alkalmazkodjunk ezekhez az organizmusokhoz.
Az a hagyományos orvosi-gyógyszerészeti megközelítés, amely antibakteriális és antivirális kezelést alkalmaz, nem veszi figyelembe ezeknek az organizmusoknak az ember egészségében és az immunrendszer fejlődésében betöltött jelentős szerepét.
Ennek a megközelítésnek az egyik legszembetűnőbb eredménye a krónikus gyulladásos betegségek elterjedtsége, ami a modern gyógyszerfüggő társadalmakat sújtja. A COVID19 olyan organizmus, ami kihasználja az ennek a megközelítésnek révén kialakuló biológiai rést a népesség egy rendkívül sebezhető részében. Ez a társadalom által elfogadott és alkalmazott kezeléseknek egy teljesen kiszámítható, hosszú ideje előre látható eredménye.
Most leginkább egy olyan hatásos gyógyító rendszerre van szükség, amely a meggyengítő kezelések helyett az immunrendszer alkalmazkodó képességét és a mikrobiom sokféleségét támogatja ahelyett, hogy meggyengítené az immunrendszert és arra kényszerítené az organizmusokat, hogy fertőzőbbé és agresszívebbé váljanak.
A homeopátiában adott az a kezelési módszer, ami sokkal inkább az alkalmazkodó egészséget segíti, mint az antibiózist [41].
A homeopátiában adott az a kezelési módszer, ami sokkal inkább az alkalmazkodó egészséget segíti, mint az antibiózist [41].
Jegyzetek:
1. https://hpathy.com/homeopathy-pa…/the-novel-2019-coronavirus
2. Pride DT, Salzman J, Haynes M, et al. Evidence of a robust resident bacteriophage population revealed through analysis of the human salivary virome. ISME J 2012 May; 6(5): 915–926. Pub online 2011 Dec 8.
3. A trillió az angol nyelvterületen 1012-t jelent.
4. Weinbauer MG. Ecology of prokaryotic viruses. FEMS Microbiol Rev 2004;28:127–81.
5. Angly FE, Felts B, Breitbart M, et al. The marine viromes of four oceanic regions. PLoS Biol 2006;4:e368.
6. Amato P, Menager M, Sancelme M, et al. Microbial population in cloud water at the Puy de Dome: implications for the chemistry of clouds. Atmos Environ 2005; 39:4143–4153.
7. Reche I, D’Orta G, Mladenov N, et al. Deposition rates of viruses and bacteria above the atmospheric boundary layer. ISME J 2018;12:1154–1162.
8. Evans SE, Dueker ME, Logan JR, et at. The biology of fog: results from coastal Maine and Namib Desert reveal common drivers of fog microbial composition. Science Total Environment 2019;647: 1547–1556.
9. Cao C, Jiang W, Wang B, et al. Inhalable microorganisms in Beijing’s PM2.5 and PM10 pollutants during a severe smog event. Environ Sci Technol 2014:1499–1507.
10. Woolhouse M, Scott F, Hudson Z, et al. Human viruses: discovery and emergence. Philos Trans R Soc Lond Biol Sci 2012; 367(1604): 2864–2871.
11. Oh JE, et al. Dysbiosis-induced IL-33 contributes to impaired antiviral immunity in the genital mucosa. Proc Natl Acad Sci 2016; 113, E762–E771 (2016).
12. Pavia AT. Viral Infections of the Lower Respiratory Tract: Old Viruses, New Viruses, and the Role of Diagnosis. Clin Infect Dis 2011 May 1; 52(Suppl 4): S284–S289. doi: 10.1093/cid/cir043
13. Ball TM, Castro-Rodriguez JA, Griffith KA, et al. Siblings, day-care attendance, and the risk of asthma and wheezing during childhood. N Engl J Med 2000;343(8):538-43.
14. Strachan DP. Hay fever, hygiene, and household size. BMJ 1989;299:1259-60.
15. McKinney PA, Okasha M, Parslow RC, et al. Early social mixing and childhood type 1 diabetes mellitus: a case-control study in Yorkshire, UK. Diabet Med 2000;17:236-42.
16. Matricardi PM, Rosmini F, Ferrigno L, et al. Cross sectional retrospective study of prevalence of atopy among Italian military students with antibodies against hepatitis A virus. BMJ 1997;314:999-1003.
17. Bach JF. The Effect of Infections on Susceptibility to Autoimmune and Allergic Diseases. N Eng J Med 2002;347(12):911-920.
18. Barrington R, Zhang M, Fischer M, et al. The role of complement in inflammation and adaptive immunity. Immunol Rev 2001;180(1):5-15.
19. Honda K, Littman DR. The Microbiome in Infectious Disease and Inflammation. Ann Rev Immunol 2012;30:759-795.
20. Hesselmar B, Hicke-Robert A, Wennergren G. Allergy in Children in Hand Versus Machine Dishwashing. Pediatrics 2015;135(3).
21. Sherriff A, Golding J, Hygiene levels in a contemporary population cohort are associated with wheezing and atopic eczema in preschool infants. Arch Dis Child 2002 Jul;87(1):26-9.
22. Floistrup H, Swartz J, Bergstrom A, et al. Allergic disease and sensitization in Steiner school children. J Allergy Clin Immunol 2006 Jan;117(1):59-66.
23. Alm JS, Swartz J, Lilja G, et al. Atopy in children of families with an anthroposophic lifestyle. Lancet 1999; 353:1485-88.
24. Imanpour S, Nwaiwu O, McMaughan DK, et al. Factors associated with antibiotic prescriptions for the viral origin diseases in office-based practices, 2006–2012. JRSM Open. 2017 Aug; 8(8): 2054270417717668. Published online 2017 Aug 1. doi: 10.1177/2054270417717668
25. Virgin HW, Wherry EJ, Ahmed R. Redefining Chronic Viral Infection. Cell 2009;138:30-50.
26. Woolhouse M, Scott F, Hudson Z, et al. Human viruses: discovery and emergence. Philos Trans R Soc Lond Biol Sci 2012; 367(1604): 2864–2871.
27. https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikrobiom (ford. megj.)
28. Kaufman, H.L., Kim, D.W., DeRaffele, G. et al. Local and Distant Immunity Induced by Intralesional Vaccination with an Oncolytic Herpes Virus Encoding GM-CSF in Patients with Stage IIIc and IV Melanoma. Ann Surg Oncol 2010;17: 718
29. Annels NE, Mansfield D, Arif M, et al. Viral targeting of non-muscle invasive bladder cancer and priming of anti-tumour immunity following intravesical Coxsackievirus A21. Clinical Cancer Res 2019. DOI: 10.1158/1078-0432.CCR-18-4022
30. Wendler R. Unleashing the cold virus to kill cancer. The University of Texas, MD Anderson Cancer Center 2015. https://www.mdanderson.org/…/unleashing-the-cold-virus-to-k… Accessed online 4 Mar 2020.
31. University of Newcastle, Australia. “Common Cold Virus May Kill Breast Cancer Cells.” ScienceDaily, 1 March 2007. www.sciencedaily.com/releases/2007/02/070228123346.htm accessed 4 Mar 2020
32. Oh JE, et al. Dysbiosis-induced IL-33 contributes to impaired antiviral immunity in the genital mucosa. Proc Natl Acad Sci 2016; 113, E762–E771 (2016).
33. https://hu.wikipedia.org/wiki/Kommenzalizmus (ford. megj.)
34. Brusselaers N, Shrestha S, van de Wijgert J, et al. Vaginal dysbiosis and the risk of human papillomavirus and cervical cancer: systemat review and meta-analysis. Am J Ob Gyn 2019:9-18.
35. Zinkernagel RM. Maternal antibodies, childhood infections, and autoimmune diseases. N Engl J Med 2001;345:1331-5.
36. Barton, E.S. et al. Herpesvirus latency confers symbiotic protection from bacterial infection. Nature 2007; 447(7142):326-329.
37. Nasir A, Kim KM, Caetano-Anolles G. Viral evolution. Primordial cellular origins and late adaptation to parasitism. Mob Genet Elements 2012 Sep 1; 2(5): 247–252.
38. Masucci MG, Ernberg I. Epstein-Barr virus: adaptation to a life within the immune system. Trends Microbiology 1994;2(4):125-130. https://doi.org/10.1016/0966-842X(94)90599-1
39. Foxman EF, Iwasaki A. Genome-virome interactions: examining the role of common viral infections in complex disease. Nat Rev Microbiol 2011;9(4): 254-264.
40. Meredith S. Chinese scientists identify two strains of the coronavirus, indicating it’s already mutated at least once. CNBC Health and Science 4 March 2020. https://www.cnbc.com/…/coronavirus-chinese-scientists-ident…
41. https://hu.wikipedia.org/wiki/Antibi%C3%B3zis (ford. megj.
1. https://hpathy.com/homeopathy-pa…/the-novel-2019-coronavirus
2. Pride DT, Salzman J, Haynes M, et al. Evidence of a robust resident bacteriophage population revealed through analysis of the human salivary virome. ISME J 2012 May; 6(5): 915–926. Pub online 2011 Dec 8.
3. A trillió az angol nyelvterületen 1012-t jelent.
4. Weinbauer MG. Ecology of prokaryotic viruses. FEMS Microbiol Rev 2004;28:127–81.
5. Angly FE, Felts B, Breitbart M, et al. The marine viromes of four oceanic regions. PLoS Biol 2006;4:e368.
6. Amato P, Menager M, Sancelme M, et al. Microbial population in cloud water at the Puy de Dome: implications for the chemistry of clouds. Atmos Environ 2005; 39:4143–4153.
7. Reche I, D’Orta G, Mladenov N, et al. Deposition rates of viruses and bacteria above the atmospheric boundary layer. ISME J 2018;12:1154–1162.
8. Evans SE, Dueker ME, Logan JR, et at. The biology of fog: results from coastal Maine and Namib Desert reveal common drivers of fog microbial composition. Science Total Environment 2019;647: 1547–1556.
9. Cao C, Jiang W, Wang B, et al. Inhalable microorganisms in Beijing’s PM2.5 and PM10 pollutants during a severe smog event. Environ Sci Technol 2014:1499–1507.
10. Woolhouse M, Scott F, Hudson Z, et al. Human viruses: discovery and emergence. Philos Trans R Soc Lond Biol Sci 2012; 367(1604): 2864–2871.
11. Oh JE, et al. Dysbiosis-induced IL-33 contributes to impaired antiviral immunity in the genital mucosa. Proc Natl Acad Sci 2016; 113, E762–E771 (2016).
12. Pavia AT. Viral Infections of the Lower Respiratory Tract: Old Viruses, New Viruses, and the Role of Diagnosis. Clin Infect Dis 2011 May 1; 52(Suppl 4): S284–S289. doi: 10.1093/cid/cir043
13. Ball TM, Castro-Rodriguez JA, Griffith KA, et al. Siblings, day-care attendance, and the risk of asthma and wheezing during childhood. N Engl J Med 2000;343(8):538-43.
14. Strachan DP. Hay fever, hygiene, and household size. BMJ 1989;299:1259-60.
15. McKinney PA, Okasha M, Parslow RC, et al. Early social mixing and childhood type 1 diabetes mellitus: a case-control study in Yorkshire, UK. Diabet Med 2000;17:236-42.
16. Matricardi PM, Rosmini F, Ferrigno L, et al. Cross sectional retrospective study of prevalence of atopy among Italian military students with antibodies against hepatitis A virus. BMJ 1997;314:999-1003.
17. Bach JF. The Effect of Infections on Susceptibility to Autoimmune and Allergic Diseases. N Eng J Med 2002;347(12):911-920.
18. Barrington R, Zhang M, Fischer M, et al. The role of complement in inflammation and adaptive immunity. Immunol Rev 2001;180(1):5-15.
19. Honda K, Littman DR. The Microbiome in Infectious Disease and Inflammation. Ann Rev Immunol 2012;30:759-795.
20. Hesselmar B, Hicke-Robert A, Wennergren G. Allergy in Children in Hand Versus Machine Dishwashing. Pediatrics 2015;135(3).
21. Sherriff A, Golding J, Hygiene levels in a contemporary population cohort are associated with wheezing and atopic eczema in preschool infants. Arch Dis Child 2002 Jul;87(1):26-9.
22. Floistrup H, Swartz J, Bergstrom A, et al. Allergic disease and sensitization in Steiner school children. J Allergy Clin Immunol 2006 Jan;117(1):59-66.
23. Alm JS, Swartz J, Lilja G, et al. Atopy in children of families with an anthroposophic lifestyle. Lancet 1999; 353:1485-88.
24. Imanpour S, Nwaiwu O, McMaughan DK, et al. Factors associated with antibiotic prescriptions for the viral origin diseases in office-based practices, 2006–2012. JRSM Open. 2017 Aug; 8(8): 2054270417717668. Published online 2017 Aug 1. doi: 10.1177/2054270417717668
25. Virgin HW, Wherry EJ, Ahmed R. Redefining Chronic Viral Infection. Cell 2009;138:30-50.
26. Woolhouse M, Scott F, Hudson Z, et al. Human viruses: discovery and emergence. Philos Trans R Soc Lond Biol Sci 2012; 367(1604): 2864–2871.
27. https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikrobiom (ford. megj.)
28. Kaufman, H.L., Kim, D.W., DeRaffele, G. et al. Local and Distant Immunity Induced by Intralesional Vaccination with an Oncolytic Herpes Virus Encoding GM-CSF in Patients with Stage IIIc and IV Melanoma. Ann Surg Oncol 2010;17: 718
29. Annels NE, Mansfield D, Arif M, et al. Viral targeting of non-muscle invasive bladder cancer and priming of anti-tumour immunity following intravesical Coxsackievirus A21. Clinical Cancer Res 2019. DOI: 10.1158/1078-0432.CCR-18-4022
30. Wendler R. Unleashing the cold virus to kill cancer. The University of Texas, MD Anderson Cancer Center 2015. https://www.mdanderson.org/…/unleashing-the-cold-virus-to-k… Accessed online 4 Mar 2020.
31. University of Newcastle, Australia. “Common Cold Virus May Kill Breast Cancer Cells.” ScienceDaily, 1 March 2007. www.sciencedaily.com/releases/2007/02/070228123346.htm accessed 4 Mar 2020
32. Oh JE, et al. Dysbiosis-induced IL-33 contributes to impaired antiviral immunity in the genital mucosa. Proc Natl Acad Sci 2016; 113, E762–E771 (2016).
33. https://hu.wikipedia.org/wiki/Kommenzalizmus (ford. megj.)
34. Brusselaers N, Shrestha S, van de Wijgert J, et al. Vaginal dysbiosis and the risk of human papillomavirus and cervical cancer: systemat review and meta-analysis. Am J Ob Gyn 2019:9-18.
35. Zinkernagel RM. Maternal antibodies, childhood infections, and autoimmune diseases. N Engl J Med 2001;345:1331-5.
36. Barton, E.S. et al. Herpesvirus latency confers symbiotic protection from bacterial infection. Nature 2007; 447(7142):326-329.
37. Nasir A, Kim KM, Caetano-Anolles G. Viral evolution. Primordial cellular origins and late adaptation to parasitism. Mob Genet Elements 2012 Sep 1; 2(5): 247–252.
38. Masucci MG, Ernberg I. Epstein-Barr virus: adaptation to a life within the immune system. Trends Microbiology 1994;2(4):125-130. https://doi.org/10.1016/0966-842X(94)90599-1
39. Foxman EF, Iwasaki A. Genome-virome interactions: examining the role of common viral infections in complex disease. Nat Rev Microbiol 2011;9(4): 254-264.
40. Meredith S. Chinese scientists identify two strains of the coronavirus, indicating it’s already mutated at least once. CNBC Health and Science 4 March 2020. https://www.cnbc.com/…/coronavirus-chinese-scientists-ident…
41. https://hu.wikipedia.org/wiki/Antibi%C3%B3zis (ford. megj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése