Bio Kör: propagandaorvosok

Eszti Szendrei

nStooesrpdcl50li4m12a6u164g4u47fil.93ó53t677101u30u9 al3862c

Gyermekorvosok - akik a tudományos eredményektől távolodva a legjobb propagandamódon (ahogy a nagy gyógyszergyárak sugallják a "fogékony orvosoknak") egy mondatban kijelentik, hogy bár még mindig nem tudunk mindent az autizmus okairól, de azt, hogy a gyermekkori védőoltások szerepet játszanak, biztosan kizárja, hogy - veszélyesek gyermekeink egészségére!

A napilap által ma közzétett szerkesztői levélben - sajnos a legújabb tudományos eredményekre való hivatkozás kihagyásával - reagáltam Dr. Elisabeth Fulterer hihetetlenül minősíthetetlen kijelentésére. Az elmúlt öt évben sajnos többször is rá kellett jönnünk, hogy sok orvos inkább propagandaeszköz, mint tudományosan képzett orvos. És ez óriási probléma a lakosság számára!

Itt van a szerkesztőnek írt levelem a mellékletek linkjével:

https://drive.google.com/.../1g4iwwIo1NRbG3rdcg8b.../view...

Itt ismét az új tudományos amerikai tanulmányok linkjei

https://www.oatext.com/pdf/JTS-3-186.pdf

https://www.oatext.com/pdf/JTS-7-459.pdf

Renate per la VITA

2 hozzászólás

4 megosztás

Tetszik

Hozzászólás

Megosztás

Eszti Szendrei

“Krónikus betegség

A beoltott gyermekeknél szignifikánsan nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták a következőket, mint a be nem oltottaknál: allergiás rhinitis (10,4% vs. 0,4%, p <0,001; OR 30,1, 95% CI: 4,1, 219,3), egyéb allergiák (22,2% vs. 6,9%, p <0,001 VAGY 3,9, 95%; CI: 2,3, 6,6), ekcéma/atópiás dermatitis (9,5% vs. 3,6%, p = 0,035; OR 2,9, 95% CI: 1,4, 6,1), tanulási zavar (5,7% vs. 1,2%, p = 0,003); VAGY 5,2, 95% CI: 1,6, 17,4), ADHD (4,7% vs. 1,0%, p = 0,013; OR 4,2, 95% CI: 1,2, 14,5), ASD (4,7% vs. 1,0%, p = 0,013; OR 4,2, 95% CI: 1,2 14.5), bármilyen idegrendszeri fejlődési rendellenesség (azaz tanulás rokkantság, ADHD vagy ASD) (10,5% vs. 3,1%, p <0,001; OR 3,7, 95% CI: 1,7, 7,9) és bármilyen krónikus betegség (44,0% vs. 25,0%, p <0,001; VAGY 2,4, 95% CI: 1,7, 3,3). Nem figyeltek meg szignifikáns különbséget a rák, krónikus fáradtság, magatartászavar, Crohn-betegség, depresszió, 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegség, encephalopathia, epilepszia, halláscsökkenés, magas vérnyomás, gyulladásos bélbetegség, juvenilis rheumatoid arthritis, elhízás, görcsrohamok, Tourette-szindróma, vagy a fogyatékkal élők oktatási törvénye alapján kapott szolgáltatások (3. táblázat).

Részleges kontra teljes oltás

A részlegesen beoltott gyermekek több, de nem minden egészségügyi kimenetel tekintetében köztes pozíciót foglaltak el a teljesen beoltottak és a be nem oltottak között. Például, amint a 4. táblázat mutatja, a részlegesen beoltottaknak köztes (látszólag káros) helyzetük volt allergiás nátha, ADHD, ekcéma és tanulási zavarok tekintetében.

Nemek közötti különbségek krónikus betegségekben

Az oltott (részben és teljesen beoltott gyermekeket kombinálva) közül a fiúknál nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak krónikus betegséget, mint a lányoknál – szignifikánsan így az allergiás rhinitis esetében (13,9% vs. 7,2%, p = 0,03; VAGY 2,1, 95). % CI: 1,1, 4,1), ASD (7,7% vs. 1,9%, p = 0,006; OR 4,3, 95% CI: 1,4, 13,2) és bármilyen idegrendszeri fejlődési rendellenesség (14,4% vs. 6,7%, p = 0,01; OR 2,3, 95% CI: 1,2, 4,6) (5. táblázat).

Gyógyszerek és egészségügyi szolgáltatások használata

A beoltottak (a részben és teljesen beoltottakat kombinálva) szignifikánsan nagyobb valószínűséggel használtak antibiotikumot, mint a be nem oltottak (20,0% vs. 1,2%, p <0,001; OR 21,5, 95% CI: 6,7, 68,9). az elmúlt 12 hónapban (30,8% vs. 15,4%, p <0,001; VAGY 2,4, 95% CI: 1,6, 3,6), és legalább egyszer használtak lázcsillapítót (90,7% vs. 67,8%, p <0,001; VAGY 4,6, 95% CI: 3,0, 7,1). A beoltottak nagyobb valószínűséggel fordultak orvoshoz rutinvizsgálaton az elmúlt 12 hónapban (57,6% vs. 37,2%, p <0,001; OR 2,3, 95% CI: 1,7, 3,2), és az elmúlt 12 hónapban fogorvoshoz fordultak. év (89,4% vs. 80,5%, p <0,001; VAGY 2,0, 95% CI: 1,3, 3,2), az elmúlt évben betegség miatt járt orvosnál vagy klinikán (36,0% vs. 16,0%, p <0,001; OR 3,0, 95% CI: 2,0, 4,4), lélegeztető füllel csövek (3,0% vs. 0,4%, p = 0,018; VAGY 8,0, 95% CI: 1,0, 66,1), és egy vagy több éjszakát töltött kórházban (19,8% vs. 12,3%, p = 0,012; VAGY 1,8, 95% CI: 1,1, 2,7) (6. táblázat).

Az idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel kapcsolatos tényezők

A tanulmány második célja egy konkrét egészségügyi kimenetelre összpontosított, és annak megállapítására irányult, hogy a vakcinázás összefüggésben áll-e az idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel (NDD), és ha igen, akkor az összefüggés szignifikáns maradt-e az egyéb mért tényezőkhöz való igazítás után is. Amint megjegyeztük, a specifikus diagnózisban szenvedő gyermekek viszonylag kis száma miatt az NDD olyan származtatott változó volt, amely egyesíti az ASD, ADHD és tanulási zavarral küzdő gyermekeket. Ezen diagnózisok szoros összefüggését és átfedését a vizsgálatban a fenti ábra mutatja (1. ábra). Az ábra azt mutatja, hogy a diagnózisok legnagyobb csoportja a tanulási zavar (n=15), majd az ASD (n=9) és az ADHD (n=9) volt, a kisebb számok pedig a három diagnózis kombinációit tartalmazzák…”

Megbeszélés

Az Institute of Medicine [19] ajánlását követve a beoltott és nem beoltott gyermekek egészségi állapotát összehasonlító vizsgálatokra vonatkozóan, ez a tanulmány a 6-12 éves korú, otthon tanuló gyermekekre összpontosított az anyák anonim jelentései alapján a terhességgel kapcsolatos állapotokról, a születéstörténetről, az orvos által diagnosztizált betegségekről, a gyógyszerekről és az egészségügyi ellátás igénybevételéről. A válaszadók többnyire fehér, házas, főiskolai végzettségű, felső jövedelmű nők voltak, akiket az otthonoktatási szervezetük vezetői kerestek meg és kértek fel a vizsgálatban való részvételre. A felmérésből származó adatokat arra is felhasználták, hogy meghatározzák, hogy a védőoltás összefüggésbe hozható-e kifejezetten az NDD-kkel, egy származtatott diagnosztikai kategóriával, amely a tanulási zavar, ASD és/vagy ADHD diagnózissal rendelkező gyermekeket foglalja magában.

Ami az akut és krónikus betegségeket illeti, a beoltott gyermekeknél az oltatlanoknál lényegesen kisebb valószínűséggel fordult elő bárányhimlő és bacilus, de a várakozásokkal ellentétben lényegesen nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak középfülgyulladást, tüdőgyulladást, allergiás rhinitist, ekcémát és NDD-t, mint az oltatlanoknál. A beoltottak nagyobb valószínűséggel használtak antibiotikumokat, allergia- és lázcsillapító gyógyszereket; nagyobb valószínűséggel szereltek be szellőzőfülcsövet; nagyobb valószínűséggel kerestek fel orvost egészségügyi probléma miatt az előző évben, és nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba. A kórházi kezelés okát és a gyermek akkori életkorát nem határozták meg, de az utóbbi megállapítás összhangban tűnik a VAERS-hez beérkezett 38 801 olyan csecsemőre vonatkozó jelentéssel, akik oltást követően kerültek kórházba vagy haltak meg. A tanulmány lineáris összefüggésről számolt be az egyszerre beadott vakcinaadagok száma és a kórházi kezelés és a halálozás aránya között; továbbá minél fiatalabb volt a csecsemő az

oltás időpontjában, annál magasabb volt a kórházi kezelés és a halálozás aránya [55]. A kórházi kezelés aránya 2 oltásdózis esetén 11%-ról 8 adagra 23,5%-ra nőtt (r2 = 0,91), míg a halálozási arány szignifikánsan megnőtt az 1-4 adagot kapók 3,6%-áról 5,4%-ra az 5-8 adagot kapók esetében…”

https://www.oatext.com/Pilot-comparative-study-on-the...

OATEXT.COM

Pilot comparative study on the health of vaccinated and unvaccinated 6- to 12- year old U.S. children

3 ó.
Tetszik
Válasz

Eszti Szendrei

“Egészségügyi hatások beoltott és be nem oltott gyermekeknél, a szoptatási állapot és a születés típusa kovariánsaival”

Brian S. Hooker, Neil Z. Miller

Megjelent a Journal of Translational 2021

“Az Egyesült Államokban három orvosi gyakorlattal kapcsolatban álló válaszadók felmérési adatait felhasználva a beoltott gyermekeket összehasonlították a beoltatlan gyerekekkel a súlyos allergia, az autizmus, a gyomor-bélrendszeri betegségek, az asztma, az ADHD és a krónikus fülfertőzések előfordulása tekintetében. Valamennyi diagnózis szülői jelentésen alapult, a diagnózis megerősítésére szolgáló diagram áttekintésével. Az eseteket a születési év és nem alapján rétegezték a nem esetekkel, és egy logisztikus regressziós modell segítségével hasonlították össze, amely figyelembe vette a szoptatási állapotot és a születés típusát (hüvelyi versus császármetszés). A beoltott gyermekeknél szignifikánsan nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak súlyos allergiát (OR = 4,31, 95% CI 1,67 - 11,1), autizmust (OR = 5,03, 95% CI 1,64 - 15,5), gyomor-bélrendszeri rendellenességeket (OR = 958), mint a be nem oltott gyermekeket. % CI 5,85–32,5), asztma (OR = 17,6, 95% CI 6,94 - 44,4), ADHD (OR = 20,8, 95% CI 4,74 - 91,2) és krónikus fülfertőzések (OR = 27,8, 95% CI 9,56 - 80,8). A beoltott gyermekeknél kisebb valószínűséggel diagnosztizálták a bárányhimlőt (OR = 0,10, 95% CI 0,029 “

https://www.semanticscholar.org/.../9df41de77fd3b6d1e5c4f...