2025-01-02

haláli alaptörvény

 

Eszti Szendrei

“Az Alkotmánybíróság 39/2007. (VI. 20.) AB határozata, részletesen tárgyalja az életkorhoz kötött védőoltások alkotmányjogi aspektusait. Az AB határozat 4.2.1. pontjában kifejezetten elismeri, hogy "nincsenek veszélytelen védőoltások", és hogy az oltási kockázatok egészen a "beoltott személy haláláig terjednek". Ezzel az AB maga is elismeri, hogy az oltások nem csak kisebb mellékhatásokat, de akár haláleseteket is okozhatnak.
Az Alaptörvény II. cikke szerint "Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz." Az élethez való jog abszolút jog, amely alapjogi szempontból nem korlátozható, mivel az emberi méltóság alapvető eleme. Az AB határozat azonban a szükségesség és arányosság elvével igyekszik megindokolni az oltási kötelezettség alkotmányosságát, amely gyakorlatilag az élethez való jog versenyeztetését jelenti egy közösségi érdekkel, nevezetesen a járványügyi védelemmel. Ez az érvelés ellentétes az Alaptörvény II. cikkével, mivel az nem engedi meg az egyén élethez való jogának mások érdekében történő korlátozását vagy feláldozását.
Az AB határozatban foglalt érvek alapján, amely szerint az állam dönt a kockázatok viseléséről, valójában azt sugallja, hogy egyes egyének élete áldozhatóvá válik egy közösségi érdek oltárán. Ez az elv sérti az Alaptörvény II. cikkben rögzített emberi méltósághoz és élethez való jogot, amelyek alapvető emberi jogok, és nem korlátozhatók a közérdek nevében. Az, hogy az állam kötelezővé tesz egy olyan beavatkozást, amely potenciálisan halált okozhat egy gyermeknél, anélkül, hogy az egyén vagy szülő döntési jogát elismerné, egy civilizált államban etikátlan és alaptörvényellenes.
Az AB határozat tehát maga is problémás, mivel az Alaptörvény II. cikkének fényében nem veszi figyelembe az abszolút jogok sérthetetlenségét. Az élethez való jog nem mérlegelhető egy közérdekkel szemben, különösen nem olyan módon, hogy egy gyermek élete esetleg feláldozhatóvá váljon egy jövőbeli járvány megelőzése érdekében. Ez a gyakorlat a gyermekáldozatok követelésének egy modern formája, amely alapvetően ellentétes egy jogállam elveivel és az Alaptörvény alapjogi garanciáival.”
Az összes reakció:
5
1 hozzászólás
7 megosztás
Tetszik
Hozzászólás
Megosztás
Eszti Szendrei
Ráadásul az állam a kockázatokat sem viseli! Haldokló beteg gyermekek vannak akiknek kártérítést nem fizet csak az oltásban sérült egyén által eltartott hozzátartozónak, ahogy a törvényben meg van fogalmazva! De kérdem én egy haldokló gyermek vagy csecsemő által eltartott hozzátartozója hogyan létezhet?! Ergo úgy van megfogalmazva a törvény, hogy senkinek nem fizetnek kártérítést vagy senkinek nem jár kártalanítás akinek a gyermeke megsérül vagy meghal! Ilyen a világon nincsen sehol, szégyen és gyalázat!😡
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.